Századok – 2013

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093

1114 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF att nyúltak az idő előre haladtával egyre bátrabban a centralista elvekhez, oly­annyira, hogy néhány hónap múlva már a municipalista kifejezések, fogalmak és érvek használatára sem fektettek akkora hangsúlyt, mint korábban. Ez a fo­lyamat legjobban Szalay László cikkein keresztül figyelhető meg, így elsőként ezeket tárgyalom. 2. 2. 1. Szalay és a kifejtés technikájának módozatai Szalay első olyan cikksorozata, mely részletesen tárgyalt egy jogi kérdést, rögtön a Csengery Egy kis számvetés című írását követő számban jelent meg. Ez az egyesületi jog területén történő állásfoglalással bővítette a január elején kijelölt politikai pozíciót.101 Szalay a Szót kérek!-hez hasonlóan itt is használta az alkotmányos nemzet politikai nyelvének elemeit, ezáltal lehetőséget nyújtva arra, hogy a reformellenzék egésze elfogadja a benne foglaltakat. Szalay mindenekelőtt kifejtette, hogy e fontos kérdés tárgyalására szükség van, hiszen az a következő országgyűlésen is elő fog kerülni. Mivel azonban azok, akiket ő „örömest és bizodalommal” követni szokott, „annyi egyéb miatt úgy lát­szik, nem érnek reá az előmunkálatok’ megtételére, a’ főelvek’ kitűzésére és alkal­mazására”, ő maga fog hozzá az értekezéshez.102 Az általa követni kívánt szemé­lyeket nem nevezte meg, de megfogalmazása utalásnak tekinthető a reformellen­zék zömének vezetőire. Kijelentése így a municipalistákkal való jó viszony fenntar­tását szolgálhatta. Ezt követően rámutatott, hogy az egyesületi kérdést a Védegy­let megszületése vetette fel. Szerinte ez ,,[i]gen helyesen történt”, mivel így „senki­­sem hátráltathatja a’ kérdés’ megfejtését az által, hogy a’ törvény indítványozóját Utópiába utasítja”. E megállapítás az egyesületi kérdés tárgyalásának időszerű­ségét fejezhette ki. A cikk felvezetésében tehát Szalay igyekezett munkáját a municipalisták számára is elfogadható módon indokolni. Ráadásul cikkeiben végig a konzervatív Budapesti Híradó állításait cáfolta, amivel a közös ellenfél elleni küzdelemből is kivette a részét.103 Az egyesületek ellenőrzését Szalay a centralista elveknek megfelelően a törvényhozásra bízta volna. A csoportjának kívánt politikai pozíciót tehát cent­ralista elemekkel bővítette. Érvelése során azonban többször is Magyarország alkotmányos voltára hivatkozott, és elképzelését az abszolutista berendezkedés elkerülésének szükségességével indokolta. Azaz az alkotmányos nemzet abszo­lutizmusellenes érveléséhez igazodott. A jogtudós kifejtette, hogy az „újabb korban, midőn az egyesületi szellem hasonlithatlanul nagyobb erélyességgel lé­pett fel, [...] érezhetővé vált a’ szükség, az associatio’ anyagi oldalán kívül a’ 101 Sz. L. [Szalay László]: Tájékozás az egyesületi jog’ mezején. I-IV PH. 1847. január 10. 810. sz. 21.; PH. 1847. január 15. 813. sz. 33.; PH. 1847. január 19. 815. sz. 41-42.; PH. 1847. január 28. 820. sz. 61.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 245-266. 102 Sz. L. [Szalay László]: Tájékozás az egyesületi jog’ mezején. I. PH. 1847. január 10. 810. sz. 21.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 245-248. 103 Szalay a Budapesti Híradó 123. számában megjelent írásokra hivatkozott: Eszmetöredékek a felügyelési jog terjedelméről, társulatok irányában. BH. 1845. január. 31. 123. sz. 75-76.; Szerk. \gr. Dessewffy Emil]: C. n. BH. 1845. január. 31. 123. sz. 76-77.

Next

/
Thumbnails
Contents