Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1107 illetve csinosodás politikai nyelveivel élt, hanem az alkotmányos nemzet abszolutizmusellenes érvelését követte.74 A nemzetiség és alkotmányosság védelmének hangsúlyozásával, illetve a kormánynak az ellenzék megsemmisítését célzó tevékenységére való utalással lényegében az abszolutizmus elleni harcra buzdított: „Ha tudnék, hogy bizonyos eszmék előtt a’ pártok lerakják fegyvereiket, ha a’ nemzetiség mellett, az alkotmányosság’ ügye is kívül állana a’ játékon, mellyben nyerni, de veszteni is igen sokat lehet; ’s ha nem ismernők, hogy épen a’ históriai iskola’75 hívei azok, kik legkevesebb tanúságot szoktak meríteni a’ históriából, mellynek lapjait csak közelebb is gyász színbe boriták egy szomszéd ország’ eseményei: szóval, szerencsésé pártviszonyok között, nyugottan néznénk mindazon szokatlan készületekre, mellyeket az ellentáborban tapasztalunk; nyugottan várnók a’ lepel’ fölemelését, mi alatt a’ jövőnek titkai rejlenek; ’s nyugton hallanék mindazon felhívásokat, mellyek az ellenzék’ semmivétételére hírlapokban ’s hírlapokon kívül intézteinek”.76 Az abszolutizmust a centralisták is nagy veszélynek tekintették, de az ellene való harc a municipalisták eszmerendszerében nagyobb hangsúlyt kapott. Csengery célja ezzel az érveléssel tehát minden bizonnyal a reformellenzék zömének megnyerése volt. Igaz, a kormány tevékenysége, mely az ellenzék szerint alkotmányellenes volt, a centralistákat is fokozottabban kényszeríthette az alkotmány védelmére. A korábbiakhoz hasonlóan — az 1846-os beköszönő cikkére is utalva — Csengery ezúttal is hangsúlyozta, hogy az ellenzéknek egységesülésre van szüksége, mivel a konzervatívok is összegyűjtik erőiket.77 Mindezt a maradiak be nem vallott célok érdekében teszik: ,,[n]em hisszük, hogy azon többség, melly a’ múlt törvényhozásban az ellenzék’ zászlója alatt táborozott, olly zászló alatt, mellyen határozottan bevallott elvek állanak, könnyelműen írná alá az általatok [tudniillik a konzervatívok által - G. K. J.] nyújtott »alba chartát«, hogy aztán kötelezettségünk’ szövegét, annak idején, tetszés szerint Írhassátok reá”.78 A cikk egyik legfőbb mondanivalója, és a centralisták egész 1847-es tevékenységét meghatározó eleme az év közben megnyíló országgyűlésre való készülődés fontosságának hangsúlyozása, ami szintén érv volt az ellenzék egységesülése mellett. Csengery kiemelte ugyanakkor azt is, hogy egy párton belül is létezhetnek „külön véleményárnyéklat”-ok, melyeknek bizonyos helyzetekben „magasabb nézetekből” össze kell fogniuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy saját véleményüket joguk lenne más párttöredékekre kényszeríteni. Vagy, ha ez nem sikerülne, a behódolni nem akaró párttöredékeket „anathemával” illetni. Csengery sorai itt egyértelműen a korábban a centralisták közeledési kísérleteit elutasító municipalistákra vonatkoztak. Ezzel ugyanakkor elismerte, hogy az A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 74 Az alkotmányos nemzet beszédmódjára lásd: Dénes I. Z.: Szabadság - közösség i. m. 46. 59-60. 91-92. 75 Históriai iskolának azt a konzervatív szemléletű jogi irányzatot nevezték, mely elutasította a kodifikációt, és úgy vélte, törvényeket csak a szokásjog lejegyzésével szabad alkotni. Lásd például Kemény Zsigmondi: A kodifikáció és históriai oskola. 1-3. In: Uő: Korkívánatok i. m. 18-31. 76 [Csengery Antal}: [Az olvasóhoz.] PH. 1847. január 1. 805. sz. 1. 77 Ezt Szalay már 1845 júliusában is hangsúlyozta. Sz. L. [Szalay László}: Tévedések. I. PH 1845. július 13. 502. sz. 29.; ua. In: Szalay L.: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 58-63. 78 [Csengery Antal}: [Az olvasóhoz.] PH. 1847. január 1. 805. sz. 1.
