Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
centralisták már a kompromisszum megkötése előtt elhatározták, mihelyt lehet, újra saját elveik alapján fognak írni. Csengery 1846-ban már meg is próbált a vámügy kapcsán a centralista eszmékhez visszatérni, azonban ekkor még a felek a két csoport közötti nézetkülönbséget kompromisszummal hidalták át. Azt, hogy a centralisták nem adták fel elveiket, jól mutatja, hogy Eötvös Csengery segítségével már 1845-ben hozzákezdett a Pesti Hírlapban megjelent cikkei könyvvé formálásához.53 A Reform előszava 1846. május 1-jén kelt,54 és Ferenczi Zoltán szerint 1846. november elején már Pesten is kapható volt.55 Megjelenésének ideje tehát nem sokkal előzte meg Csengery 1847-es beköszönő cikkét, melyben a szerkesztő jelezte, hogy csoportja visszatér korábbi elveinek hirdetéséhez. Időközben Szalay egy, kora általa legnagyobbnak tartott angol és francia államférfiait bemutató köteten dolgozott, amivel célja szintén a centralizáció eszméjének terjesztése volt.56 Eötvös 1845. november eleji levele mellett tehát egész 1846-os tevékenysége — és Szalayé valamint Csengeryé is — azt mutatja, hogy a centralisták elveik hirdetésével csak ideiglenesen és a Pesti Hírlapon belül hagytak fel, és mindvégig arra vártak, hogy eljöjjön a megfelelő alkalom, az azokhoz való visszatérésre. A konzervatívok fokozódó politikai tevékenysége így csak lehetőséget nyüjtott a központosítás eszméjének 1847 eleji elővételéhez. A reformellenzék zöme pedig ezúttal már korántsem támadta olyan élesen Eötvöséket ezért, mint 1844-45-ben, vagy 1846-ban a vámügyi vita idején. Ennek okát egyrészt abban kell keresnünk, hogy a centralisták ezúttal óvatosabban tárgyalták elveiket, és a megyerendszert sem bírálták olyan éles hangnemben, mint korábban. Másrészt pedig Szalayékat eddigre elfogadták ellenzéken belüli erőnek, és egyre többen látták be a felelős kormány szükségességét.57 (A centralisták reformellenzék zöme általi elfogadását mutatja, hogy Szalay több beszéde is megjelent az Ellenzéki nyilatkozatot is tartalmazó zsebkönyvben, az Ellenőrben.)58 Harmadrészt pedig az országgyűlés közeledtével vélhetően a municipalisták is egyre inkább hajlottak arra, hogy az egység érdekében engedményeket tegyenek a centralistáknak. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy nem ismeretes arra vonatkozó adat, hogy Trefort is készült-e a visszatérésre 1846-ban. A szakirodalom által korábban neki tulajdonított 1846-os vámügyi cikkekről ugyanis disszertációmban valószínűsítettem, hogy szerzőjük Csengery volt.59 Trefort monográfusa szerint a A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 1103 53 Csengery segítségére nézve lásd Ferenczi Z.: Eötvös József i. m. 143. 54 Báró Eötvös József: Előszó az első kiadáshoz. In: Uő: Reform. In: Uő: Kelet népe és Pesti Hírlap, Reform i. m. 89-91. 55 Ferenczi Z.: Eötvös József i. m. 143. 56 Szalay László: Státusférfiak és szónokok könyve. I—III. Pest, 1846. 57 Erről bővebben lásd: Kovács József: Egységtől egységig i. m. 138-145. 58 Szalay László: Vallásügy. Országgyűlési beszédek. I—II. In: Ellenőr. Politicai zsebkönyv. i. m. 86-92. - A beszédek az állam és az egyház elválasztásáról, illetve a vegyes házasságokról szóltak. Az Ellenőr megjelenési körülményeit hosszasan elemzi Hermann Róbert: Az „Ellenőr” - Egy ellenzéki zsebkönyv születése. Századok. 144. (2010) 505-528. Szalay beszédeire e munkában lásd 516. A beszédekről lásd még Antalffy György: Szalay László a reformkor politikai-jogi gondolkodója. Bp. 1983. 93-95. 59 Kovács J.: Egységtől egységig i. m. 649-651. 653-654. 684-685.
