Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gángó Gábor: Báró Eötvös József és Békés megye V/1079
BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BÉKÉS MEGYE 1089 váhagyott 750 ezer forintnyi előleg ügyében.94 A csaba-szegedi vonalrész mélyépítési munkálataira a társaság a kért összeget, Eötvös fáradozásának eredményeképpen, meg is kapta.95 A pénzhez engedély is kellett, és az elhúzódó eljárás miatt nagy árat kellett fizetni az előrelépésért. A földmunkák megindítását kérelmezők között ott szerepel Eötvös József neve is.96 A közmunkákat a Helytartótanács végül 1863. október 23-án engedélyezte.97 Az engedély későn, a pénz a napszámra még később érkezett, így nem lehetett megakadályozni az éhségmegmozdulásokat. 1864. január elején a munkát a fagyott föld miatt leállították.98 1864. március 7-én indultak újra, azok 1864. július 16-i befejezéséig és a pénz fogytáig.99 Ezzel egy időben gr. Károlyi György, Trefort és Eötvös kérelmezték a Helytartótanácsnál annak folytatását, és a vonal meghosszabbítását Szabadkáról „Eszékre és onnan Sziszekre, hol a trieszti vonallal köttetnék össze, s Károlyvároson keresztül Fiumébe vezetne”.100 Ami azt jelenti, hogy az eredeti tervet módosították, és immár nem a kanizsai vonalhoz akartak becsatlakozni. A társaság az „1864. évi május hó 3-án kelt engedélyokmányban kapott jognál fogva megkezdte az előmunkálatokat a Dunától Eszékig és Eszéktől Fiúméig vezetendő vonalra”.101 Eötvös 1864. szeptember 24-én újabb folyamodványt adott be a Helytartótanácsnál, majd október 18-án és november 4-én is emez ügyben járt el.102 Az 1862-1863-ban lezajlott eljárást alapul véve feltételezhetjük, hogy Eötvös 1864 őszén a tényleges munkálatok megkezdésére kért engedélyt. Az építkezés azonban itt megakadt, és feltehetően e tény hathatósan közrejátszott abban, hogy Trefort Ágoston 1864 végén olyan döntéseket hozott, amelyek rövid úton vagyona elvesztéséhez vezettek. A szerszámokat, műszereket és efféléket eladták; a munkálatok 1868-ban külföldi tőke segítségével indultak újra, és jutottak el a megvalósulásig.103 Az Alföldi-fiumei vasút tárgyában Eötvös József tehát csak az 1862-1864 közötti időszakban vetette latba befolyását a bécsi és helytartótanácsi engedélyek kijárásához. Legalább annyira érdekelte az ügyben a közvetlen társadalmi haszon, azaz a térség közrendjének fenntartása, mint a hosszú távú gazdasági érdek. Treforttal ellentétben a maga haszna nem foglalkoztatta, és a hatvanas évek második felében újrainduló munkálatoktól távol tartotta magát.104 „Békés megyének nincs határa, mely csak tűrhető termést is ígérne. Minden termesztménye tönkre van téve” - írja Kelemen Mór 1863-as emlékiratá-94 Különfélék c. rovat. Pesti Napló 14. évf. 212. sz. (1863. szept. 18.); Különfélék c. rovat; Pesti Napló 14. évf. 213. sz. (1863. szept. 19.); Sürgöny 3. évf. 214. sz. (1863. szept. 20.) 1. Az adatokat ezúton köszönöm Deák Ágnesnak. 95 Ujhely GVasútügy i. m. 159. 96 Lederer E.: Ipari i. m. 87. 97 Szabó F.\ Alföld-fiumei i. m. 206. 98 Szabó F.: Alföld-fiumei i. m. 207. 99 Szabó F: Alföld-fiumei i. m. 207. 100 Idézi: Lederer E.: Ipari i. m. 95. 101 Ujhely G.: Vasútügy i. m. 159. 102 Eötvös J.\ Naplójegyzetek i. m. 64., 74., 81. Vö. Elek L.: Pusztaszenttornyai i. m. 229. 103 Szabó F: Alföld-fiumei i. m. 208. 104 Lederer E.: Ipari i. m. 96.
