Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gángó Gábor: Báró Eötvös József és Békés megye V/1079
1084 GÁNGÓ GÁBOR Rosty Albert egyike volt a Paksy örökösöknek. Sokadmagával volt birtokos Szentandráson (ahová Csabacsűd tartozott).41 A Rosty-família nem a török kor utáni első betelepülőkkel érkezett. Héjjá Julianna Erika kutatásai szerint „[a] család a XVIII. század végén jutott a szentandrási uradalom 392 % /3024 részének birtokába. Rosthy Albert Békés vármegyébe költözött és magára vállalta a jószág igazgatását. 1816-ban Szentandráson 32 jobbággyal és több zsellérrel bírt, 1825-ben pedig bizonyságlevelet kapott arról, hogy a csabacsűdi puszta és a Szentandráson lévő részek tulajdonosa, Komlósnak és Szentetornyának arendális birtokosa”.42 A 18. század végén megszerzett részbirtok kb. 3080 holdat tehetett ki, a számításhoz jobb híján az 1890-es adatokat véve alapul, amikor is Szentandrás Csabacsűddel együtt 23716 hold nagyságú volt (ebből Csabacsűd 1924-ben végbement kiválása után maradt 12088).43 Rosty Albert a családi birtok gyarapítója volt. A birtok felsztására a lányok között 1851-ben került sor.44 Az Eötvös-házaspárnak jutott Szentetornya (amelynek neve az idővel Szenttornyára változott), más néven az annak elszórt portáiból 1858-ban létrehozott majdnem 16 ezer holdas45 Puszta-Szenttornya egy része öt más birtokos földje mellett.46. Az Eötvös-birtokok az Eötvös major, Eötvös-puszta nevet viselték még az 1930-as években is Szenttomyán.47 A major 1852-ben 2469 hold és 468 négyszögöl nagyságú volt.48 A Trefortéknak otthont adó, közigazgatásilag Békésszentandráshoz tartozó49 50 Csabacsűd határa 11628 holdat tett ki.60 „A Rudnyánszky családnak itt levő birtokrésze”, ahogy Karácsonyi János írja, „házasság révén gróf Uberacker Ottóra szállott; a Rosty család része pedig elébb Trefort Ágostonnak jutott, ki ezt báró Königswarter Móricznak adta el.”51 geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. I-IV Pest 1851. I. 194. 41 Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban. (Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból 13. Szerk. Erdmann Gyula és Szabó Ferenc.) Gyula 1986. 102. 42 Héjjá J. E.: Archontológia i. m. 171-172. 43 Maday P: Békés megye i. m. 97. 44 Héjjá J. E.\ Archontológia i. m. 210. 45 A hozzáférhető adatok: 15967 hold - Békés vármegye. Szerk. Márkus György. Bp. é. n. [1936], 341.; illetve 15579 hold - Karácsonyi J: Békésvármegye i. m. II. 317. Puszta-Szenttornyán „[a] jegyzői teendőket először Farkas [Torkos?] Imre, néhai br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter főtisztje, a birói teendőket pedig Székács József nagybirtokos vállalta magára” - Karácsonyi J: Békésvármegye i. m. II. 316. 46 Márkus Gy. (szerk.): Békés vármegye i. m. 344. 47 Márkus Gy. (szerk.): Békés vármegye i. m. 341. 48 Elek L.: Pusztaszenttomyai i. m. 212., uitt a birtok megoszlása művelés szerint. Az Eötvös-birtok elhelyezkedéséhez lásd Puszta-Szenttornya kataszteri térképét, feltehetően az 1880-as évekből: Magyar Nemzeti Levéltár Békés megyei Levéltára. Térképgyűjtemény, kataszteri térképek. BMK 38. Közli: Halmos Károly: Családi kapitalizmus. (Habsburg történeti monográfiák 4. Sorozatszerk. Gerő András.) Bp. 2008. 56. Köszönöm Héjjá Julianna Erikának, hogy a térképre és a műre felhívta a figyelmemet. 49 Márkus Gy. (szerk.): Békés vármegye i. m. 426. 50 Márkus Gy. (szerk.): Békés vármegye i. m. 425. 51 Karácsonyi J.: Békés vármegye i. m. H. 59.; vö. Márkus Gy. (szerk.): Békés vármegye i. m. 426.
