Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
1050 KURUCZ GYÖRGY jét mérte fel, majd Győr, Óvár, Féltorony, Pozsony, Ürmény és Nagyszombat voltak következő állomásai. A nagyobb magyarországi birtokközpontokkal való ismerkedést követően Brünnek vette útját, ahol helyi posztó gyárosokkal tárgyalt a Festetics birtokok gyapjának értékesítése céljából. Visszatérőben Bécset kereste fel, ahol a theresianumi kertben dolgozó Varga László kertésszel tárgyalt vetőmagok beszerzése ügyében, de találkozott az augarteni főkertésszel, Fleischacker úrral is. Ezt követően Sopront és Ságot érintve tért vissza Keszthelyre.94 Néhány évvel később, 1810. július 20-án viszont a Festetics Györggyel folytatott konzultációkat követően már ő fogalmazta meg a „Fleckel Károly Oeconomiae Practicánsnak” szóló utazási instrukciókat. Fleckel Csehországon, Felső-Szászországon át Berlinbe utazott, majd Göttingent felkeresve és a Rajna vidék érintésével Svájcban kellett hosszabb tanulmányutat tennie. Svájci látogatása során a Georgikon hallgatója Emanuel Fellenberg hofwyli tanintézetét is felkereste.95 Asbóth szerepe a Georgikon működését tekintve az 1810-es évek közepén közvetett módon is érvényesült, jóllehet ekkor már a Directio tagjaként tevékenykedett különböző beosztásokban. Rumy Károly György Keszthelyre kerülését követően a Fiatal „ökonómia professzor” előadásainak jegyzetként is alkalmazott írásos változatát Festetics utasítása nyomán Asbóth ellenőrizte, illetve korrigálta, számos esetben kiegészítette. Nem kétséges, hogy ezekben az előadásokban Adam Smith szellemisége, Arthur Young több évtizedes szakírói hatása, s természetesen Albrecht Thaer közvetítő szerepe egyértelműen kimutatható. Rumy 1815. november 6-i dátumot viselő előadásának a munka értékteremtő, profitnövelő szerepét vizsgáló része, mely Asbóth kézírásával számos bejegyzést tartalmaz, a következő bevezetéssel indul: „A föld ára felmegy a reá fordított munkának mennyiségével. Azért minden pallérozott statusokban valamely bizonyos erányosság vagyon a földnek, a munkának és a természet productumainak ára között, mely ha történetből egy kevés időre megbomlik is, nemsokára ismét helyre állíttatik. A telekek és földek (fundi, Gründe) rendszerint olcsók azon tartományokban, ahol a munkában és mesterségekben fogyatkozás vagyon (p[éldának] ojkáért] Spanyolországban), de azoknak ára felmegy éppen azzal az erányossággal, mellyel a munkák és mesterségek elterjednek.”96 Rumy előadásai azonban azért is figyelemre méltóak, mivel a nyugat-európai agrotechnikai eredmények adaptációján túlmenően komoly figyelmet fordítottak a racionális munkaerő felhasználás problematikájára. Ezen a ponton pedig megkerülhetetlen volt a hazai feudális jogrendszerhez igazodó munkaerő alkalmazási (robot) gyakorlat hatékonyságának kérdése, illetve a racionális gazdálkodás döntő elemét képező, motivációjában magasabb minőségi szintet képviselő bérmunka jelentősége. A georgikoni főpraktikánsokat, vagyis a leendő tiszteket Rumy a következőkre figyelmeztette, illetve javasolta számukra: „Ama princí94 OSZK Kézirattár, Föl. Hung. 2681. 95 MNL OL P 279 66. d. föl. 362-363. Festetits-Album néhai tolnai Gróf Festetits György szobrának 1902. június hó 8-án Keszthelyen végbemenő leleplezési ünnepélyének emlékére kiadta a Festetits szobor-bizottság. H.n. 1902. 22. 96 OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 15 föl. 3.
