Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031

1048 KURUCZ GYÖRGY nyerhető bor ízét, stb.) ismertette, egyúttal bortárolási, borkezelési útmutatás­sal is szolgált.85 A Georgikon keretein belül működő iskolák közül a „Parasztiskolában”, mely kimondottan alsó fokú képzést volt hivatott biztosítani tehetségesnek tar­tott jobbágy- és zsellérfiúk számára, 1798-tól tanultak az alpraktikánsok (nö­vendékek). A gróf utasítása nyomán Asbóth 1804. szeptember 28-án kelt újabb rendtartásban szabályozta ennek a képzési típusnak a működését. A tananyag elméleti része írás-olvasásra, katekizmusra, alapfokú „számvető könyvre”, va­lamint „mezei kalendáriumra” épült. Az itt tanuló fiatalok, akik egyúttal a tan­gazdaság kisegítő munkaerőigényét is biztosították, télre és nyárra külön egyenruhát is kaptak. Előmenetelükről pontos kimutatások készültek.86 Jó két évtizeddel később, vagyis az alapító halálának időszakában összeállított vizsga­tételek pedig arról tanúskodnak, hogy a béres tanulók alapvető számviteli és technológiai ismeretekről is bizonyságot adtak. A szántóföldi növénytermesztés általános agrotechnikai gyakorlata, a különböző talajművelő eszközök, a vető­gép használata mellett a burgonya sokoldalú hasznosítását is tárgyalták az órá­kon. Az állatgyógyászati ismeretek oktatása során pedig külön hangsúlyt ka­pott a himlőoltás alkalmazásának gyakorlata.87 Feltétlenül meg kell említeni, hogy Festetics tudatosan törekedett képzett állatorvosok alkalmazására, s ennek tulajdoníthatóan a kor két jeles hazai állatorvosa, Liebbald Gyula és Brunkala Román is hosszabb időt töltött Keszthelyen.88 Ugyanakkor az Asbóth által jegy­zett 1809. augusztus 9-i utasítás szintén megfelelő szakértelemre enged követ­keztetni: „Ha pedig az Institutum Marhái hasonlóképpen már száj és köröm Fá­jásban volnának, vagy azt utóbb elkapnák, a beteg marhák tüstént az egész­­ségesektül különválasztatván, és az egészséges marháktól távul, s ha lehet más udvarban lévő istállóban tartassanak, azokra külön cselédek ügyeljenek... ”89 A Georgikon további iskolatípusokkal való bővítése Asbóth János georgi­­koni igazgatósága idején történt. Ekkor jött létre az uradalmi jogászképző, az ún. Pristaldeum, melynek tanrendjét Asbóth dolgozta ki. Az iskola szervezése 1803-ban kezdődött, s az uradalmi jogügyek intézésére alkalmas szakemberek képzése 1804-től igazolható, amikor két hallgatót vettek fel. A hallgatóknak ál­talános gazdálkodási és birtokigazgatási ismereteket, magyar köz- és magánjo­got, továbbá eljárás- és büntetőjogot, urbáriális törvénycikkeket kellett tanul­niuk a hároméves tanulmányi idő alatt.90 Az alsó és felsőfokú képzést biztosító erdésziskola 1806-tól nyílt meg a Georgikonban. Az erdész főpraktikánsok tanulmányi ideje három év elméleti oktatásból állt, melynek során természetrajzot, matematikát, geometriát, fizi­kát, kémiát, földrajzot, számvitelt, német nyelvet, s természetesen növényisme­retet, illetve gyakorlati tárgyként fakitermelést, lövészetet tanultak. Az erdész 86 MNL OL P 283 2. d. föl. 243; MNL OL P 283 3. d. föl. 130-131. 87 OSZK Kézirattár, Föl. Hung. 477. 88 Liebbald, rövid magyaróvári tartózkodást leszámítva, 1806-tól tizennyolc éven át dolgozott Keszthelyen, míg Brunkala 1807-től három éven át volt a Festetics család alkalmazottja. 89 MNL OL P 283 3. d. föl. 92. 90 OSZK Kézirattár, Quart. Germ. 1240 föl. 15-15v. Lásd még a pristaldusok 1810. évi vizsgái­nak Asbóth által összeállított tételsorát: MNL OL P 283 13. d. 10. föl. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents