Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
1046 KURUCZ GYÖRGY azaz heti hat óra jutott, s összesen tizennyolc elméleti órát tartottak hetente.73 Ez a tantárgyi felosztás 1823-ig volt érvényben, amit a kiadott végbizonyítványok is tükröznek.74 A növénytermesztési és állattenyésztési ismeretek gyakorlati elsajátítása során a Georgikonban a legkorszerűbb mintákat igyekeztek követni. Az intenzív talajművelés, a meszezéssel, márgázással, alagcsövezéssel való talaj minőség javítása, a magyar éghajlati viszonyokhoz szabott vetésforgók kialakítása, a tangazdaság juhászata, tejtermelő tehenészete, stb., mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Georgikonból kikerülő hallgatók a magasabb színvonalú nyugat-európai agrotechnika ismerőivé, magyarországi terjesztőivé válhattak. Előbb Pethe Ferenc, majd Asbóth János foglalkozott behatóbban az ugar hasznosításának problémájával, illetve kiiktatásának szükségességével, s ez a törekvés a tananyagként kiadott instrukciókban, a vetésforgókkal kapcsolatos kísérletekben is fellelhető.75 Az intenzív szántóföldi növénytermesztés példájaként mindenképpen figyelemre méltó egy Asbóth kézírásával készült, s természetesen Festetics aláírásával hitelesített utasítás 1810 júniusából. „Ámbár igaz az, hogy az egy esztendőbéli lóher föld, ha föltörettetik, és búza alá jól elkészíttetik, tisztaságára és legjobb erőben való létére nézve, különösen jó és bőv búza termést szokott adni, mindazonáltal mivel az uradalmaimban gazdálkodó tisztek közül többen azt óhajtották, hogy a lóherkaszálónak, minthogy az oly nagy munkával készül, és a gazdaságnak elősegítésére kedvező esztendőkben oly sok jó takarmányt lehetne abból reményleni, két esztendeig vehessék hasznát...”76 Ha a korszakból fennmaradt tangazdasági összesítéseket vizsgáljuk, egyértelműen azt látjuk, hogy a szántóföldi növénytermesztésből származó bevételek jóval felülmúlták az állattartásból származó bevételeket. Természetesen az is megfigyelhető, hogy a konjunkturális viszonyoknak megfelelően a juhászatból származó tiszta jövedelmek is számottevően gyarapodtak, különösen az 1810-es évek közepére. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy 1806-ban a szántóföldi növénytermesztés esetében a Georgikon tangazdasága 2 266 Ft költség mellett egyáltalán nem csekély összegű, egészen pontosan 8 521 Ft tiszta bevételt könyvelhetett el. 1814-ben a szántóföldi növénytermesztésből származó tiszta bevétel az 1806. évihez hasonló arányú ráfordítás mellett 10 903 Ft volt, míg az állattartásból ugyanebben az évben 19 341 Ft összegű ráfordítás mellett 6 955 Ft tiszta bevétel származott.77 Mindemellett feltétlenül meg kell említenünk, hogy a Directio, illetve a georgikoni professzorok az iskolaalapító keszthelyi gróf közvetlen ellenőrzése mellett végezték munkájukat. Ezt bizonyítja az is, hogy a jegyzetként használt tananyag eredeti változatát maga a gróf is végigolvasta, s aláírásával hitelesítette.78 79 Az Asbóth előadásaiból készített jegyzetek közül pillanatnyilag egyet is74 MNL OL P 283 Festetics család keszthelyi levéltára, Georgicon (a továbbiakban: P 283), 4. d. (nincs föl.). 75 MNL OL P 283 3. d. föl. 137v, 196. 76 MNL OL P 279 68. d. föl. 198v. 77 MNL OL P 276 Festetics család keszthelyi levéltára, Számadások, 160. d. föl. 19-27. 236-237., 327v., 257-262. 78 OSZK Kézirattár, Quart. Hung. 3714, 8708. 79 Institutiones Technológiáé Oeconomicae ... per Joannem Asbóth Georgici Kesztheliensis Direct, et Oeconomiae Professor ... conscriptum per Carolum Zimányi ... Georgicon Practicantem 1805. OSZK Kézirattár, Quart. Lat. 3916/1, 2.
