Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
102 DÉVAVÁRI ZOLTÁN hangulatú csendes emberek sokasága állt, a tömeget pedig erős fegyveres csendőr és rendőr egységek vették körül. Csuka János monográfiájában városszerte erős felfegyverzett csetnik és Orjuna9 4 egységek jelenlétéről ír. Ezek a félkatonai alakulatok a nagygyűlés alatt a magyar tömegek hátában helyezkedtek el, s a felhangzó jugoszláv himnusz hangos éneklésével igyekeztek megfélemlíteni a magyarokat A reguláris karhatalmi erők vélhetőleg a két tömeg szétválasztásával, illetve a rendezvény biztosításával voltak megbízva.95 Elsőként Sóti Ádám üdvözölte Branko Petrovic zentai polgármestert, kormánybiztost, majd Sántha György szólt a jelenlévőkhöz. A korabeli retorikai fordulatokkal tarkított jókívánságok után az államhűség demonstrálása végett arra kérte a tömeget, hatalmazzák fel a vezetőséget, az uralkodónak küldendő üdvözlő táviratra, melyben kérték, hogy biztosítsa a magyarság védelmét és tanúsítson iránta jóindulatot. A pártelnök beszédének második részében az államhűség ismételt hangsúlyozásán túl a békeszerződések által biztosított jogokat kérte számon az állam megjelent képviselőin. Sántha beszéde után Csetle János szólt a tömeghez, s kijelentette, hogy a pártalapítással a jugoszláviai magyarság egységes, minden más politikai párttól független, a társadalmi osztályokat átlépő politikai szervezetben kíván politizálni, s felhívta az „ország dolgozó magyar népét", hogy félretéve minden osztályellentétet és felekezeti gyűlöletet, a magyarság jogi és politikai egyenjogúsításáért megindult küzdelemben egységesen csatlakozzanak a Magyar Párthoz. Csetle beszédét követően kimondták a pártalapítást és megválasztották annak vezetőségét. A területi elvet figyelembe véve elnökké a szabadkai Sántha Györgyöt, társelnökökké a nagybecskereki Várady Imrét, a pancsovai Grábel Lászlót, a zombori Falcione Árpádot és a zentai Sóti Ádámot választották. Az ügyvezető elnöki tisztséget a szabadkai Nagy Ödön, , a három főtitkári posztot a szabadkai Ruby Gyula, a zentai Csetle János és a becskereki Mara Jenő kapta. Titkár a szabadkai Sterliczky Dénes96 és a zombori Deák Leó lett. Ezt követően Várady Imre intézett beszédet az egybegyűltekhez, aki a magyarság pártalapítását azzal indokolta, hogy az állami közéletben „az új haza gazdasági, politikai, kulturális felvirágoztatása érdekében" együttműködést ajánlanak fel a többségi nemzetnek. A magyar közösség pedig nem kíván mást —- hangsúlyozta Várady —, mint a nemzetgyűlés által elfogadott, a király által szentesített s kihirdetett alkotmány rendelkezéseinek kivétel nélküli, egyforma alkalmazását. Várady után Grábel László lépett a szónoki emelvényre, és a párt végleges programjának ismertetése előtt kijelentette, hogy elfogadja és elismeri a vidov-94 Az Orjuna Demokrata Párt félkatonai szervezete volt, a jugoszláv unitarizmus feltétlen híve. Működését 1929-ben betiltották. 95 Csuka János: A délvidéki magyarság története, 63-64. 96 Sterliczky Dénes (Baja, 1888. július 3. - Szabadka, 1953. január 21.) Jogász. 1924-ben a párt több prominens személyével együtt letartóztatták. 1933-ban a szerkesztésében indult meg a Jugoszláviai Magyar Könyvtár., A második világháború alatt visszavonultan élt, 1945-ben viszont vállalta a szabadkai Népfront egyik kerületi szervezetének alelnöki tisztségét.
