Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
1042 KURUCZ GYÖRGY nak előkészítésével, melyet a megfelelő publicitás érdekében német és magyar nyelvű lapokban Festetics közzé is tett. Az újsághíradás azonban arról is beszámolt, hogy tavai közönségessé tétetett híradásoknak következésében a Georgikoni Tisztartóságra és Gazdaságbeli Professori hivatalra, a magokat számosabban jelentő jeles Féíjfiak között, az hajdan Göttingában tanult, és legutóbb Késmárkon öt Esztendeig Természet Tudományát, Philosophiát, Oeconomiát, és Technológiát közönséges megelégedéssel hiresen taníttó Professor Asbóth János Úr kineveztetett”.55 Természetesen a keszthelyi tanintézet hosszú távú elismertsége nemcsak az oktatás minőségétől, hanem a tangazdaság eredményességétől is függött. A Georgikon tangazdasága, mely a szántóföldi növénytermesztéstől a konyhakertészeten, gyümölcstermesztésen keresztül az állattenyésztésig valamennyi ágazatot magában foglalt, Festetics szándékai szerint az intézményben oktatott racionális gazdálkodási elvek és gyakorlat eredményességének demonstratív eszköze is volt. A rendelkezésre álló források alapján úgy tűnik, hogy az új ökonómia professzor, aki egyúttal a georgikoni tangazdaság tiszttartója volt, megfelelhetett az előzetes várakozásoknak. Ezt támasztja alá a júniusi „georgikoni relatio”, illetve Festetics 1801. június 22-i határozata, melynek értelmében „eddigi szorgalmatossága miatt 50 ft kiutaltatik”.56 A Directio és a georgikoni tangazdaságot irányító tanárok viszonya azonban távolról sem volt ideális, ezért mindenképpen érdemes megvizsgálni a „georgikoni tisztség”, így Asbóth mint vezető tanár, valamint a Directio egymáshoz való viszonyát. Ez azért is lényeges, mivel adott esetben a Directio vezetőjének alárendeltje volt a Georgikon ökonómia professzora, továbbá a Georgikon tangazdaságát, az ott tevékenykedő tanárokat a többi Festetics uradalomhoz hasonlóan, egy nagyobb gazdálkodási szervezet részének tekintették. Az előbbiek figyelembe vételén túl nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Pethéhez, Asbóthhoz képest a Director, vagyis Piestyánszky Ignác nem rendelkezett olyan széles körű műveltséggel, előképzettséggel, külföldi tapasztalattal, mint ők. Márpedig ez a lélektani szempontból sem elhanyagolható tény kellő okot szolgáltathatott az emberi kapcsolatok megromlásához, ami magától értetődően az adott intézmény működését is negatívan befolyásolhatta.57 Nem kerülhető meg tehát ez esetben a tisztek és a georgikoni tanárok fizetésének összevetése sem, hiszen a különbségek jellemző módon szintén konfliktusok forrását képezhették. Mint korábban láthattuk, Asbóth 250 forint körüli éves késmárki tanári fizetése nagyjából egy falusi evangélikus lelkész évi jövedelmi szintjének felelt meg.58 A Georgikon ökonó55 MNL OL P 279 25. d. föl. 564. 56 MNL OL P 279 25. d. föl. 172-175. 57 Pethe Ferenc és a Directio viszonya sok tekintetben terhelt volt. A tanintézet és a Georgikon tangazdasága éppen a kialakulás nehézségeivel küzdött, melynek részét képezte az eszközállomány beszerzése, vagy a tangazdaság számára a megfelelő, nem robotos (!) munkaerő biztosítása. Természetesen Pethe ezekben az ügyekben folyamatosan a Directio döntéseire volt utalva, s emiatt okvetetlenkedő, állandó problémaforrást jelentő embernek tartották. Az 1800. júniusi „georgiconi relatióban” ezért is írhatta keserűen: „Szándékomban vagyon a Gazdaságtól egy lépést sem kívánni...” MNL OL P 279 21. d. föl. 274v. 58 EOL L. IX. Protocolla visitationis... föl. 14-14v. Kurucz György. Religion und ethnische Vielfalt. Das evangelische Seniorat im Banat 1836. In: Kirchen als Integrationsfaktor für die Migranten
