Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
1036 KURUCZ GYÖRGY A soproni diákok külföldi tanulmányainak anyagi hátterét egyébként számos helyi ösztöndíj, végrendeleti alapítvány is lehetővé tette. A század elejétől fogva ugyanis a Kastenholz András soproni evangélikus lelkész által 1717-ben kezdeményezett patrónusi ösztöndíjak révén igen sokan eljuthattak külföldi egyetemekre. Löffelholz Krisztina bárónő alapítványa 1726-tól egy tanulót segélyezett, Gensel János Ádám orvos (1677-1720) végrendeletileg jog- vagy orvostanhallgatót segélyezett, Radl Sámuel pedig 1729-től hét egyetemi hallgatót támogatott. Telekesi Török Istvánná Komáromy Katalin két soproni református fiatalnak nyújtott támogatást.24 Asbóth tanulmányait anyai nagyapja támogatása tette lehetővé, de feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy az említett Kis János, Asbóth fiatalabb líceumi iskolatársa kimondottan Asbóth anyjának, Krug Juditnak köszönhetően kezdhette meg göttingeni egyetemi tanulmányait.25 Úgy tűnik, Asbóth és Schedius felsőfokú tanulmányainak helyszíne, az intézmény megválasztása nem véletlenszerű döntés eredményeképpen született meg, s a két fiatal számos magyar és erdélyi kortársától eltérően nem vándorolt Lipcse, Jena vagy Halle közt. Nem kétséges azonban, hogy olyan felsőoktatási intézmény előadásait látogatták, mely a német egyetemalapítások tekintetében alig néhány évtizedes múltra tekinthetett vissza. A hannoveri választófejedelem, vagyis II. György (1727-1760) angol király által 1734-ben létrehozott Georgia Augusta azonban mindenképpen a kor különleges tudománypolitikai elképzelésének intézménye volt.26 Az egyetem hírnevét ugyanis a természettudományi fakultások alapozták meg, aminek következtében Göttingent egyre inkább az empirikus, analitikus természettudományi kutatások európai központjaként tartották számon. Az oktatott tantárgyak, illetve a stúdiumok rendszerének sajátos szintézise révén az elmélet és gyakorlat egységének megteremtésére törekedtek; a történettudomány esetében például a filozófiai megalapozottságú történeti-filológiai képzést matematikai és természettudományi tárgyak oktatásával egészítették ki. Az oktatás és a kutatás egységének megvalósítása érdekében az egyetemi képzést laboratóriumok, gyűjtemények, önálló botanikus kert, az orvosi képzés esetében klinikák, Theatrum Anatomicum, továbbá minden tudományterületet felölelő, páratlanul gazdag könyvtár segítette. A professzorok és a hallgatók ráadásul nem elkülönülve, hanem közösségben éltek. Az egyetem működésének, külföldi elismertségének egyértelmű biztosítékát jelentette, hogy az intézmény életére komoly hatást gyakorló hannoveri választófejedelemségi tanácsos, Gerlach Adolph von Münchhausen (1688- 1770) elve, vagyis a libertás conscientiae und die Toleranz tényleges tartalmat nyert az oktatói, kutatói munka során. Nem elhanyagolható tény, hogy a professzorok teljes anyagi függetlenséget élveztek, ugyanakkor nem különültek el az egyetemi hallgatóságtól. Igen 24 Fabinyi T: A soproni evangélikus líceum i. m. 44. 25 Kis János superintendens i. m. 61-62. 26 Az egyetem alapításának és 18. századi működésének legfontosabb vonásaihoz 1. Anne Saada: Die Universität Göttingen. Traditionen und Innovationen gelehrter Praktiken. In: Die Wissenschaft vom Menschen in Güttingen um 1800. Wissenschaftliche Praktiken, institutionelle Geographie, europäische Netzwerke. Hrsg. Hans Erich Bödeker - Philippe Büttgen - Michel Espagne. Göttingen 2008. 23-46.
