Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
Kurucz György GÖTTIN GÉNTŐL KESZTHELYIG: ASBÓTH JÁNOS (1768-1823) TANÁRI ÉS URADALMI TISZTI TEVÉKENYSÉGE, 1801-1818 A 18-19. század fordulójának magyarországi szellemi életében számos olyan egyéniséget találunk, akik hosszabb vagy rövidebb ideig nyugat-európai egyetemeken folytattak felsőfokú tanulmányokat, s hazatérésük után mindenképpen figyelemre méltó életművet hagytak maguk után. Társadalmi hátterüket tekintve többnyire nem nemes családokból származtak, illetve sokan a nemesi cím ellenére sem rendelkeztek olyan anyagi háttérrel, vagyis jelentős birtokállománnyal, vagyonnal, ami lehetővé tette volna számukra, hogy tanulmányaikat pusztán műveltségük gyarapítása, s ne pedig jövőbeni megélhetésük megteremtésének szándéka vezérelte volna. Ez a jelenség azért is figyelemre méltó, mivel a protestáns fiatalok generációk óta létező hagyományos külföldi egyetemjárása pontosan a 18. század második felétől egyre kevésbé köthető kizárólag a teológiai fakultások látogatásához, hiszen ez időtől fogva sokan közülük egyidejűleg természettudományos, orvosi, jogi, vagy éppen kameralisztikai stúdiumokat is folytattak.1 A Festetics György (1755-1819) által 1797-ben Keszthelyen alapított felsőfokú mezőgazdasági tanintézet,2 a Georgikon fennállásának első két évtizedében feltűnő módon három olyan tanár játszott kiemelkedő szerepet, akik maguk is évekig tanultak nyugat-európai protestáns egyetemeken. S bár eredetileg teológiai tanulmányokat folytattak, hazatérésüket követően elsősorban mezőgazdasági szakíróként, gyakorlati szakemberként, a keszthelyi tanintézet, illetve a keszthelyi mecénás gróf, Festetics György alkalmazottaiként váltak ismertté. A Georgikon kezdeti időszakában, mindenekelőtt a tangazdasági gya1 A hazai protestáns értelmiség szellemi indíttatásának általános politikai, társadalmi, művelődéstörténeti áttekintéséhez: Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. Bp. 2002. A fentiek megerősítéseként közismert példaként említhetjük Hatvani Istvánt (1718-1786), a képzett teológust, a Debreceni Református Kollégium tanárát, aki Bázelben orvosdoktori diplomát is szerzett, majd Utrechtben, Leydenben tanult. Az erdélyi protestáns fiatalok külföldi tanulmányainak orientációjához 1. Szabó Miklós-. Erdélyi diákok külföldi egyetemjárása a XVI-XVIII. században. In: Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek - Jakó Zsigmond - Sipos Gábor - Tónk Sándor. Bukarest 1980. 152-168. 2 A keszthelyi M. Kir. Gazdasági Tanintézet (1865-1885) Évkönyve az itt fennálló Georgicon (1797-1848) rövid történeti vázlatával. Szerk. Deininger Imre. Keszthely 1885.; Sülé Sándor-. A keszthelyi Georgikon, 1797-1848. Bp. 1967.; Kurucz György. A Georgikon története. In: Georgikon 200. Szerk. Fülöp Éva Mária. Keszthely 1997. 84-113.; Átfogó bibliográfiával Uő: Keszthely grófja. Festetics György. Bp. 2013.
