Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
100 DÉVAVÁRI ZOLTÁN magyar párt célkitűzéseiben és taktikájában egyetlen egy szempontnak enged csak érvényesülést: a magyar nép érdekeinek."8 3 - írta a történtekről Bácsmegyei Napló. A Magyar Párt megalakulása Az alakuló nagygyűlést többszöri halasztás után végül az augusztusi pártértekezlet határozata értelmében 1922. szeptember 8-án Zentán szerették volna megtartani, de az utolsó pillanatban ismét elhalasztották.8 4 A párton belüli állapotokat, zűrzavart, a központi vezetés és az alapszervezetek közötti koordináció hiányát mutatta, hogy a halasztásról a zentai szervezet a párt vezetőségének tudta és határozata ellenére döntött, és erről a vezetőség is csak a Bácsmegyei Naplóból értesült. Miután a zentaiak önhatalmú döntése után a párt vezetői az egész zentai pártvezetést Szabadkára rendelték , kitört a botrány.8 5 A halasztás hátterében ugyanis az állt, hogy a zentai szervezet minden egyeztetés nélkül, egyéni akció keretében a magyarság sérelmeinek elsorolására egy háromtagú delegációt küldött Belgrádba az oktatási miniszterhez. Csakhogy, az utat senki sem készítette elő, a delegáció tagjai még szerbül sem tudtak, így amikor a zentaiak megérkeztek az oktatási minisztériumba a bebocsájtást kérőket megalázó ide-oda küldözgetések után végül egyszerűen elküldték. A Bácsmegyei Napló cikkírója így fakadt ki az üggyel kapcsolatban: „így nem lehet pártot vezetni, így nem lehet mozgalmat irányítani, így becsületes munkát sem lehet végezni. Ennyi naivitás, ennyi tájékozatlanság, ennyi tapintatlanság túlságosan elegendő ahhoz, hogy szétcibálja azt a maradék hitet, amit lelkében melenget még a magyarság, ha politikai céljaira, kulturális feladataira, külön életének jövőjére gondol. (...) Elmúlt annak ideje, hogy ami itt az egész magyarság nagy ügye, mint amilyen az iskolaügy, azt jó-rossz ötletekkel, egyéni akciók módjára egyesek vállalják feladatostul."8 6 A zentai pártvezetőség a fejmosás után kénytelen volt tudomásul venni a presztízsveszteséget, de a szeptember 24-ei időpontot nem fogadta el. A nagygyűlést végül bizonytalan időre elhalasztották.8 7 A botrányokkal terhelt szeptemberi eleji napok, a hosszas bizonytalanság és a különböző határidő-kombinációk végül kényszerpályára állították a pártelitet, a helyzet tarthatatlanná vált. A belső szakadást elkerülendő, a régóta tervezett zentai nagygyűlést mindenképpen meg kellett tartani. Végül a zentai pá.-tvezetőség nevében Sóti Ádám ügyvéd értesítette Székely Áront, a szabadkai központi pártvezetőség főtitkárát, hogy szeptember 17-ikére, vasárnapra bejelentették a polgármesternél és a rendőrkapitánynál a nagygyűlés megtartását, amit a hatóságok szóban tudomásul is vettek.8 8 83 Bácsmegyei Napló, 1922. augusztus 11. 84 Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 5. 85 Bácsmegyei Napló, 1922.- szeptember 12. 86 U.o. 87 Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 7. 88 Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 13
