Századok – 2013

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931

994 B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS Alival — igencsak „kétes” múltat mondhatott magáénak. A háború alatt a ve­lencei titkosszolgálat fizetett „confidentéje” lett a török oldalon: Ali pasa már ott is szeretett volna a „békeközvetítő” jól megfizetett pozíciójába kerülni, így Rákóczit segítve is igazán testhezálló szerepbe került.148 1658-ban a Partiumba szorult Rákóczi fejedelem a barátságtalanná vált Erdély megkerülésével Ali pasa segítségével tarthatta fenn a kapcsolatot III. Mihnea havasalföldi vajdával is, és az ő tanácsai alapján küldte el — a tanulmányunk kiinduló pontját jelentő — leveleket és az ezekkel járó ajándékokat a gyulai Mehmed bég segítségével. (Ez 1658 decemberére az új fejedelem, Barcsay előtt sem maradt titokban, kö­vetei révén fel is jelentett őket a Portán.)149 Csengízáde Alinak minden bizonnyal igen jó isztambuli kapcsolatai lehet­tek, ha újra és újra bele mert vágni ilyen kétes „vállalkozásokba”, és még ezek­ben a vészterhes időkben is hihetetlen szerencsével sokáig megúszta ezeket. Bár még nem sikerült pontosan azonosítanunk udvari kapcsolatait, de úgy tű­nik, hogy ebben az időszakban egy a Csengízáde-nemzetséghez tartozó rokon, Iszmail volt 1658 szeptemberétől Köprülü Mehmed isztambuli kajmakámja, akinek így komoly befolyása lehetett a Portán.150 A tanulmányunk első részének elején említett levelek címzettjei között Köp­rülü Mehmed több, még életben lévő potenciális riválisát megtalálni: Deli Hüszejn leváltott krétai szerdárt, a velencei háború hősét, aki rátermett vezetőként az el­múlt tíz évben többször is a nagyvezíri poszt közelébe került (1656-ban pedig a távollétében egy rövid időre ki is nevezték), s aki az 1630-1640-es években kifeje­zetten jó viszonyt ápolt az erdélyiekkel, most pedig rövid időre kinevezték budai vezírnek is.151 Mellette szerepelt még Szejdí Ahmed boszniai pasa, aki 1656-1657- ben még Köprülü legesélyesebb ellenjelöltjének számított Isztambulban. O állí­tólag ifjúkorában a szerájból kikerülve 1644-ben simontornyai szandzsákbég­ként szintén megfordult már a hódoltságban. A levelekben nevesített vezetők kö­zött szerepel Tekeli Musztafa pasa is, akiről egyelőre nem tudjuk, milyen pozíció­ban is volt 1658 végén - 1660-ban viszont már dívánülő vezírként jelent meg Köprülü mellett. Ót régről ismerhették Erdélyben, hisz 1650-1651-ben temesvá­ri beglerbég volt.152 Nem teljesen meglepő Boleví Musztafa sejhüliszlám megke­148 Sudár B.: A hódoltsági pasák i. m. 896-897. (vö. Kösze Ali: uo. 899-901.); Domagoj Madunic: Csengizáde Ali pasa és az Oszmán Birodalom határmenti elitje a krétai háború alatt (1645-1669) Korall 12. (2012: 2. sz.) 90-120. 149 Barcsay „fejedelem nyugodni nem tudó elméje további külföldi ellenségeket szerzett: a do­log e sűrű labirintusában bevádolta a Portán Csengi Zade Ali pasát, aki Jenő és Temesvár élén állt, továbbá Mihneát, a havasalföldi vajdát, hogy titkos szövetséget és titkos barátságot tartanak fenn Rákóczi fejedelemmel, és — amint a körülmények tanúsították — a megnevezett Ali pasát nem is méltatlanul”. Bethlen J.: Erdély története i. m. 40-41. (A jól értesült kancellár azonban nem fejti ki, hogy valójában mire is gondolt.); Barcsay követe, Sebesi Ferenc valóban kiderítette, hogy Rákó­czi embere, Kövér Gábor Ali pasánál járt Lippán, és a budai vezír mellől levélben meg is „intette” a kétkulacsos beglerbéget: Sebesi Ferenc jelentése, 1659. jan. EOE XII. 129-130. 150 Sudár B.: A hódoltsági pasák i. m. 897-899. 151 Deli Hüszejn többször is megfordult a térségben, s került kapcsolatba az erdélyiekkel: 1641-ben özüi/szilisztrai pasa, 1642-ben boszniai pasa, 1644-1645-ben budai pasa volt. 1658 novemberében újra ki­nevezték Budára - igaz két nappal később már Ruméba élére ették át. Gévay A.: i. m. 36. 152 Deli Hüszejn pályájáról: Gévay A.: Budai pasák i. m. 36.; budai vezírségének híréről: II. Rá­kóczi György levele Rhédei Ferencnek, 1658. dec. 20. TT 1892. 106.; Barcsay Ákos levele Sebesi Fe­

Next

/
Thumbnails
Contents