Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - B. Szabó János - Sudár Balázs: "Independens fejedelem az Portán kívül" II. Rákóczi György oszmán kapcsolatai. Esettanulmány az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom viszonyának történetéhez (2. rész) IV/931
992 regével nagy győzelmet is aratott Gürdzsi Kenán budai vezír és Elcsi Haszan temesvári pasa egyesült hadán, állítólag maga a temesvári pasa is meghalt menekülés közben. Ekkor azonban már hiába kínált többször is békét a budai vezírnek — ahogy apja is tette 1636-ban —, hiába ígért nagy összeget közbenjárásáért, hiába kért bocsánatot magának, a nagyvezír közismert elszántsága miatt most már egyetlen török tisztségviselő sem akart érdemben tárgyalni vele.141 Miként azonban a fentiekben láthattuk, Köprülü Mehmed helyzete még ekkor is nagyon ingatag volt. Sikerei dacára sem érezhette magát biztonságban, ráadásul az anatóliai sereg állásfoglalása is erősen kétséges volt. A nagyvezír tehát nélkülük indult el, és mire Belgrádba ért, bizonyossá vált, hogy a birodalom ázsiai felében a vesztét akarják - így rájuk már nem számíthatott sem Dalmáciában, sem Erdély ellenében.142 Köprülü Belgrádból már mindezek tudatában küldött levelet Rákóczinak, amelyben a leváltott fejedelem „vétkeinek” felsorolása mellett felvillantotta egy „kompromisszum” lehetőséget is: amennyiben Rákóczi hajlandó feltétel nélkül az oszmánokra bízni sorsát és személyesen kegyelmet kérni a szultántól, IV Mehmed megbocsáthat neki. Evekkel később Rozsnyai Dávid török deák Zülfikár aga fiától, Mehmed cselebitől úgy értesült, hogy a politikailag igen szorult helyzetben lévő nagyvezír valóban komolyan gondolt egy ilyen, a presztízsét megmentő „alkura” - Rákóczi azonban egészen másképpen értékelte a helyzetet.143 Mivel 1658 elején II. Rákóczi György számára a moldvai és havasalföldi hírforrások is elvesztek, nyilvánvaló módon egyre nehezebb volt „vakon” tájékozódnia a portai ügyekben. Márciusban azonban az újdonsült havasalföldi vajda, III. Mihnea ismét felvette vele a kapcsolatot. A velenceiekkel és Habsburg-kormányzattal is tárgyaló, egy közös törökellenes fellépést tervezgető vajda révén ettől kezdve Rákóczi ismét hozzájuthatott számos fontos, titkos információhoz, amelyek alapvetően befolyásolhatták későbbi döntéseit: Rákóczi például tőle értesült arról, hogy Köprülü Mehmedet már vissza is rendelték az európai hadjáratról. Az idő ettől kezdve — elvileg — „neki dolgozott”.144 Köprülü Mehmed helyzetét nem csak a folyamatos „sikerkényszer” nehezítette meg — hiszen nem csupán Erdély második legerősebb várát, Jenőt kellett volna igen rövid idő alatt bevennie —, hanem megfelelő megoldást is kellett B. SZABÓ JÁNOS - SUDÁR BALÁZS 141 Köprülü Mehmed levele II. Rákóczi Györgyhöz: Szalárdi J. Siralmas magyar krónikája i. m. 424-425.; II. Rákóczi György levele anyjához, 1658. júl. 11. MHHD 24. 550-551.; Bethlen János: Erdély története 1629-1673. Fordította E Vásárhelyi Judit. Bp. 1993. 36. 142 Giovanni Battista Ballarino jelentése, 1658. jún. 15. Másolata az MTA Kézirattárában. 143 II. Rákóczi György levele Lorántffy Zsuzsannához, 1658. aug. 25. MHHD 24. 556.; Szalárdi J.\ Siralmas magyar krónikája i. m. 424-427., Rozsnyai feljegyzése: MHHS 8. 171-173. 144 II. Rákóczi György levele Lorántffy Zsuzsannához, 1658. aug. 7. MHHD 24. 553.; III. Mihnea, az új havasalföldi vajda nemcsak Rákóczival vette fel igen korán a kapcsolatot (II. Rákóczi György levele Lorántffy Zsuzsannához, 1658. máj. 2. MHHD 24. 542.), hanem a nyugati hatalmaknál is tájékozódott a törökellenes összefogás lehetőségéről: §tefan Andreescu: The Relations between Venice and the Romanian Principalities during the War of Candia In: Italia e Romania. Due popoli e due storie a confrontosecc. XIV-XVIII. Publ. Sante Graciotti. Firenze 1998. 159-169.; Päun, R.: Belső ellenségek i. m. 70.; a fejedelem egyik márciusi leveléből azonban úgy tűnik, hogy voltak más hírforrásai is a török táborban: II. Rákóczi György levele Nádasdy Ferenchez, 1658. márc. 27. Szabó A. P: Esterházy Pál i. m. 78.
