Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
AZ ERDÉLYI SZÖVETSÉG ÉS ERDÉLY JÖVŐJE, 1913-1918 5 változni. Annál is inkább, mert a korábban és később is szilárdan függetlenségi párti többségű kolozsvári törvényhatóság is ekkor került munkapárti ellenőrzés alá.6 A folyamatok, már 1910 elejétől arra ösztönözték a koalíció különböző szintű politikusait, hogy pozícióik megőrzése, a közelgő választásokon elérhető személyes siker érdekében lépéseket tegyenek. Egyesek inkább a választások kimenetelében is meghatározó közigazgatási pozíciókat gyorsan megszálló, a koalíciós főispánokat sorra lecserélő kormánnyal való konfrontációt választották, mint Maros-Torda vármegye törvényhatóságában Bethlen István, Désy László, Gál Sándor vagy Urmánczy Nándor, akik az új főispán kinevezését megyegyűlési határozattal próbálták megakadályozni, sikertelenül. Mások, némileg más helyzetben és környezetben a nemzeti egységre apelláltak, így próbálva megmenteni befolyásukat a szervezkedésbe kezdő munkapártiaktól. Ezek közé tartozott Zakariás János, Kovászna képviselője, a Brassói Szövetkezett Ellenzék Végrehajtó Bizottságának elnöke is, aki a Khuen-Héderváryt 1910. március 21-én tettlegesen is bántalmazó függetlenségi képviselők közé tartozott. Amikor a Munkapárthoz pártoló Mikes Zsigmond főispán vezetésével elkezdődött a kormánypárt megszervezése a veszélyt érzékelő ellenzékiek kimondták, hogy szervezetük nem pártpolitikai, nevét Brassói Magyar Végrehajtó Bizottságra változtatták és felhívást adtak ki egy egységes magyar párt megalakítására vonatkozóan, Brassóban. Bár Zakariás személye az éledező munkapártiak számára elfogadhatatlannak bizonyult, félreállítása így az együttműködés feltételévé vált, az új párt (Brassói Egységes Magyar Párt) végül 1910. december 1-én megalakulhatott, és kiemelt szerepet kaptak benne a korábbi függetlenségi politikusok is.7 A párt létrejöttét az a felfogás segítette, hogy a Brassóban és a vármegyében kisebbségben élő magyarság csak az országos politikai ellentéteken felülemelkedve, egységes fellépéssel lehet képes érdekei érvényesítésére, valamint a magyar állameszme diadalra juttatására. Első vonalbeli politikusok hasonló elveit alapján nem csak helyi szinten,8 hanem Erdélyt átfogóan is kísérletet tettek valamiféle nyomásgyakorló csoportok megszervezésére. Ez a szándék vezette Bethlen Istvánt, amikor Bánffy Miklóssal összefogva nagygyűlést kezdeményezett Marosvá-6 Bárdi N.: Az erdélyi magyar i. m. 95. 7 Lásd a Brassói Lapok (a továbbiakban BL) következő cikkeit: Szele Béla: „Gondolkozzunk!" BL XVI. évf. 69. sz., 1910. március 27.; Tudósítás a Végrehajtó Bizottság üléséről 1910. március 29-én. BL XVI. évf. 72. sz. 1910. március 30.; „Béke a magyarság körében" BL XVI. évf. 74. sz., 1910. április 1.; Dr. W. I. [Weisz Ignác]: „A brassói magyarság ügye", BL XVI. évf. 75. sz., 1910. április 2., Dr. W I. [Weisz Ignác]: „Prodomo", BL XVI: évf. 85. sz., 1910. április 18.; „A brassói magyar választópolgárok gyűlése", BL XVI: évf. 76. sz., 1910. április 3.; Dr. W. I. [Weisz Ignác]: „A magyarság pártalakulásának kérdéséhez", BL XVI: évf. 110. sz., 1910. május 15.; „A Brassói Magyar Polgári Párt alakuló értekezlete", BL XVI. évf. 125. sz., 1910. június 4.; „Zakariás János doktor lemondása", BL XVI. évf. 199., 1910. szept. 2.; „A Brassói Magyar Végrehajtó Bizottság ülése 1910. november 28." BL XVI. évf. 272. sz., 1910. november 29., „A Brassói Egységes Magyar Párt megalakulása", BL XVI. évf. 275. sz., 1910. december 2.; 8 Az 1910-es választásokon a fogarasi választókerületben is egy egységes politikai szervezet, a Fogarasi Egyesült Magyar Párt indított jelöltet dr. Werner Gyula budapesti író személyében. Lásd a Brassói Lapok cikkét XVI. évf. 133. sz., 1910. június 14. Werner egy véres jelenetekkel tarkított korteskedést követően elbukott Nicolae Çerban román nemzeti párti jelölttel szemben.
