Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Kis Domokos Dániel: Drámai hangulat és reális értékelés: „Magyarok Törökországban" és „Egy bujdosó kuruc". Rákóczi-kultusz a színpadon IV/961
964 KIS DOMOKOS DÁNIEL szabadságot siratja. Eredetileg ugyanezen cím alatt jelent meg később Lévay József közismert verse is.1 1 Még Arany János is csak Rákóczinéról ír.1 2 A modern magyar történetírás kimagasló, korszakalkotó alakja, Szalay László Magyarország történetének még 1861 előtt, 1859-ben, már Pesten megjelenő utolsó kötetében 1707 augusztusáig részletesen tárgyalja a Rákóczi-szabadságharcot,1 3 a folytatást más elfoglaltságai, majd 1864-ben bekövetkező korai halála azonban sajnos megakadályozta. Követőjének, a meglehetősen romantikus és egyoldalú felfogású (sőt a későbbi időkben már részben politikailag is irányított) Thaly Kálmánnak II. Rákóczi Ferencről szóló egyik, az általa szerkesztett Nemzeti Képes Újságban megjelenő írását ugyanakkor 1863-ban betiltotta a cenzúra, mert ebben Rákóczit „a legnagyobb magyarnak" merte nevezni.1 4 Korai színműről csak egyről van tudomásunk: Állítólag Vitkovics Mihály írt egy drámát II. Rákóczi Ferencről — Rákóczi Ferenc Rodostóban címmel —, de megsemmisítette, vagy utóbb elkallódott.1 5 Nem tudni teljesen, mi az igazság, s a cenzúrának mily szerepe lehetett ebben, ha volt egyáltalán. Vitkovics egyébként az elsők között ismertette Mikes Kelemen Törökországi leveleit a már 1796-ban rendezett Mikes ünnepségen, sőt egyik levelét maga olvasta föl jeles irodalmár és irodalompártoló körben.16 Ezt követően — teljesen érthetően — 1848-ban szerepelhetett először nyíltan Rákóczi, elsődlegesen mint a szabadság eszménye, vagy — különösen később — mint a számkivetettség jelképe.1 1 Petőfi két napjainkig ismert és néha ünnepségeken is elszavalt verset írt, igaz az egyiket még Szent sír cím alá rejtve már 1847-ben: 11 A Lévay József vers alcíme pedig: „Rodostó, 1758." Mikes 1758. december 20-án keltezte utolsó fiktív levelét, ez a 207. „Lévay vers erről a napról szól!" Veress D.: i.m. 119. 12 A versek újraközlése és az egész témakör válogatott összegzése: Irodalom, kultusz és kegyelet, ill. Színház című részekben. In: A Rákóczi-szabadságharc. Szerk. R. Várkonyi Ágnes - Kis Domokos Dániel. (Nemzet és emlékezet) Osiris, Bp. 2004. 623-686. - A kultusz továbbélésének válogatott dokumentumai pedig 1903-2003-ig a kötet utolsó részében: Évfordulók, megemlékezések. Uo. 686-713. - A szabadságharc historiográfiájának hiánypótló összegzését adja: R. Várkonyi Ágnes: Befejezetlen történelem. Uo. 717-773. 13 Szalay László: Magyarország története. Pest 1859. és Horváth Mihály: Magyarország története. 4. köt. I. Leopold trónra lépésétől a szatmári békekötésig. Pest 1862. Horváth Rákóczi további működését egész 1717-ig röviden összefoglalja. Uo. 501-522. - Horváth Mihály az 1861 előtti köteteket még Hatvani Mihály név alatt volt kénytelen megjelentetni, illetve mint átdolgozó szerepelt ez a név az 1-2., 1860-ban megjelenő köteteknél. - Művét Márki Sándor méltán „remekmű"-nek nevezte, említve még Hatvani (Horváth) Mihályt és a németül író Horn Edét. Márki S.: Rákóczi legendája és története i.m. 213. 14 Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc. Nemzeti Újság 12. sz. (1863. április 5.) 113-114. Első közlése az Országos Széchényi Könyvtárban található cenzúrapéldányból: A Rákóczi-szabadságharc i.m. 329-331. Ezt a számot a cenzúra betiltotta. Helyette, az engedélyezett második változatban A katona jó paripán... című vers a XVIII. századból szerepel. Közli Thaly Kálmán. Uo. 658-659. 15 Vitkovics Mihály: II. Rákóczi Ferenc Rodostóban. Szomorújáték. Állítólag Tholdy Ferenc még látta, és igen elismerőleg szólt róla. Ebben kiemeli, hogy Mikes Kelemen törökországi leveleit is használta. Vitkovics Mihály válogatott művei. Vál. sajtó alá rend., bevez. Lőkös István. Bp. 1980. 13-14. 16 A 67., Bercsényi halálát elsirató levelét. Veress D.: i.m.110. 17 Kis Domokos Dániel: „Vezér valék! És íme hontalan!" Rákóczi, mint a számkivetettség jelképe. In: „Rákóczi urunk ... hadaival itten vagyunk". A Szatmárnémetiben 1999 áprilisában megrendezett „Élő Rákóczi" konferencia anyagából szerkesztette Takács Péter. Debrecen-Nyíregyháza 2000. 63-79.
