Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gyulai Éva: Család - vármegye - egyház. Aszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után IV/937
ASZALAY FERENC ... ÉLETSTRATÉGIÁJA A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC UTÁN 951 porták összeírása, végleges számuk megállapítása (Borsod megye biztosai 1715-ben Esztergom vármegye összeírását végezték), s ennek alapján az országgyűlés által megszavazott adók (köztük a hadsereg ellátására szolgáló gabona és a katonai beszállásolások) elosztása, korabeli szóval repartitiója volt. Ennek elvégzésére 1715-ben Aszalay Ferenc „substitutus viceispany" kísérte el Pozsonyba Szepessy Jánost. Aszalaynak a Pozsonyból 1715. október 17-én keltezett jelentéséből kiderül, hogy csak addig kíván az országgyűlés helyszínén maradni, amíg Borsy Mihály „Ordinarius viceispan" meg nem érkezik.76 1715. decemberi jelentéseiből azonban kiderül, hogy szükség van szaktudására, és így Pozsonyban marad, ahol az adóügyi tanácskozások mellett a vármegye képviseletében az ország főrendjeivel is tárgyal. Miklós napon éppen a nádort, Pálffy Miklóst köszönti fel, és nem mulasztja el a borsodi adózó nép nyomorúságáról, főként a beszállásolások okozta pusztulásról tájékoztatni a palatínust, aki azt válaszolja, hogy nem vehetnek vissza a megye adójából, hiszen mindenhol hasonló a nép helyzete.7 7 Közben Bécsbe készül az országgyűlés színhelyéről, mivel Pozsonyban „semmit nem lehet végben vinni", hogy ott sürgesse a vármegye ágensét az ügyek intézésére. Bécsi leveléből kiderül, hogy a megye követeként legfőbb feladata a vármegye kérvényeinek a kormányszékre (dicasterium) való beadása, de a döntéshozókat külön is felkeresi („némelly méltóságos uraknál szóval már előre a szegénség utolsó pusztulásra jutott sorsát bőven declarálván"). Tárgyal Anton Joseph von Oettllel,78 valamint Hatzendorff referendáriussal, a kancellárt — mivel náthája miatt nem jár a tanácskozásokra és idegeneket sem fogad — azonban még nem keresheti fel.7 9 Rákóczi szekretáriusa nemigen gondolhatta pár évvel korábban, hogy Bécsben fog tárgyalni azokkal, akik miatt — igaz rövid időre — még bujdosásra is kényszerült. Pozsonyi és bécsi küldetését követőn, a rákövetkező évben, 1716-ban Aszalay legfontosabb és legterhesebb feladata a Borsod vármegyére Bécsben kirótt fuvarozást elvégző teherhordó szekereket eljuttatni a török ellen harcoló hadakhoz, valamint követségbe menni Savoyai Eugen főparancsnokhoz temesvári táborába. A hatalmas vállalkozásról öt oldalas kimerítő magyar nyelvű úti jelentésben számol be a vármegyének, amelyből kitűnik, hogy nagyszerűen oldotta meg feladatát.80 A megyegyűlés 1716. szeptember 10-én bízza meg a követséggel, és már másnap (Mező)Keresztesre utazik, hogy a 75 (!) 76 BAZML IV 501/b V I. 249. 77 „Szent Miklós napja reggeli óráján a nemes tizenhárom vármegye részérűl Görgei György urammal edgyütt menvén ő Excellenciaja idvezlésére, köszöntésünk után [...] a szegénységnek nyomorúságát magam is bőven előszámlálván, hogy már egynéhány hellységek [...] egészlen elpusztulván [...] a sok condescensiók, téli s nyári quartelyok miatt kiemésztett hellységekbűl kéntelenítetnének más közelebb való helyekben [...] szállani [...] több legyen a vármegyében ollyan szegény gazda ember, akinek két németet is kelletik tartani. [...] Eléggé szánakozott ő Excellentiaja: Mit tehet, úgymond, kegyelmetek, én semmi könnyebbítést, mellyel lehetne succurralni a vármegyének, nem találhatok fel, mert minden vármegyék hasonlóképpen volnának megterheltetve." BAZML IV 501/b III. I. 133. 78 Anton Joseph von Oettl/Öttl (1671-1723) báró jogtudós, az Udvari Haditanács tanácsosa, 1708-ban a bécsi egyetem rektora volt. Az 1715:CXXXVI. tc. alapján magyar indigenátust szerzett. 79 „cancellarius uram ő excellentiaja chatarrussa miatt sem consiliumban nem járván, sem más idegenek ő excellentiájához nem admittáltatván, nem udvarolhattam." Aszalay Ferenc levele Borsod vármegyéhez. Bécs, 1715. dec. 18. BAZML IV 501/b XII. I. 428. 80 Aszalay Ferenc helyettes alispán jelentése Borsod vármegyének. Miskolc, 1716. okt. 13. BAZML IV 501/b II. IV 6.
