Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gyulai Éva: Család - vármegye - egyház. Aszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után IV/937
946 GYULAI ÉVA szi szántást elmulasztották, pedig uruknak szüksége lenne a termésre: „tudván mindnyájatok, hogy uzsorás pénzen váltottalak egyedül csak magam keze alá benneteket, az mellyből ki kell fejlődnöm".4 4 A birtokok többféle eredete Aszalay esetében is a középnemesek gazdálkodásának jellemző hátrányát, jelesül a jószágok szórtságát eredményezte. Birtokai öt megyében (Gömör, Abaúj, Borsod, Zemplén és Pest) feküdtek, és kortársaihoz hasonlóan, egy-egy falu területén Aszalay is általában csak porcióval rendelkezett. Pest megyében is legfeljebb csak fél faluja volt az után, hogy a Rákóczi-adományokat (a „Katákat", vagyis Káta nevű falvakat) a szabadságharc után elveszti, de az apai nagyanyja után a Pédery-ágról örökölt falvai (Lédec, Almás, Kóka, Hévízgyörk) és jobbágyai megmaradnak, 1720-ban ki is hirdetik nemességét Pest megyében.4 5 Egyházi és vármegyei követségei segítették itteni jószágainak kezelésében, hiszen Miskolcról Pozsony felé vagy vissza módját ejthette meglátogatásuknak, de ekkor kereste fel Pest megyei birtokostársát, Ráday Pált is.4 6 Jószágai Borsod megyében a tekintélyes birtokosok közé emelték, 1718-ban unokatestvérével, ifj. Dőry Andrással együtt a miskolci járás legtekintélyesebb possessionatus nemesei között írják össze.4 7 Aszalay — akárcsak a borsodi és zempléni birtokos nemesség jó része — gazdaságának alapját a bortermelés képezte. 1725 szeptemberében írja Pozsonyból Rádaynak, hogy a borsodi követek nem szívesen jönnének október elején ismét Pozsonyba, „minthogy mindenikünk sietne a bekövetkezendő szüretre", ezért inkább november közepére halasztanák a „feljövetelt".4 8 Főként első felesége tarcali szőlein, illetve a miskolci és környékbeli (Tapolca, Sajószentpéter, Sajóvámos, Aszaló, Mályi, Szikszó) ültetvényeken termelt különleges minőségű borait adhatta el jó áron. Tarcali gazdaságáról egyik levelében barátjának, Ráday Pálnak is ír. Az utóbbinak szintén volt Tarcalon szőleje, amelyet vincellére gondozott, és Aszalay levelében barátja gazdaságáról, a szőlőmunkák állásáról is beszámol.4 9 A Dőryek is értékes szőlővagyonnal bírtak a Hegyalján, ifj. Dőry András éppen a fagykárt szenvedett tállyai szőlei meglátogatásakor ír unokafivérének a pataki kollégium ügyében.5 0 Aszalay, aki lengyelországi bujdosása során is üzletelt a lengyel, köztük zsidó borkereskedőkkel, mint árujá-44 HML XIII-1. 7. IX. K/12. 45 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. I- XII. Ráth Már, Pest 1857-1868.1. 71.; Kempelen Béla: Magyar nemes családok. I-XI. Grill Károly, Bp. 1911-1932.1. 173. 46 L. pl. ,,[k]egyelmed Péczelen lételét és ottan való subsistentiaja continuatioját értvén, elmentem volna eddig kegyelmed látogatására, régen nem fordulván úgyis meg almási és kokai jószágomban, minthogy Posonbul lejövetelemkor is csak az Hévíz-Györki jobbágyimhoz divertáltam." Aszalay Ferenc levele Ráday Pálhoz. Miskolc, 1725. márc. 28. Ráday Gyűjtemény IV C/2-1. 8. sz. 47 Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Levéltári Évkönyve 8. (1997) 8-58., itt: 28. 48 Aszalay Ferenc levele Ráday Pálhoz. Pozsony, 1725. szept. 1. Ráday Gyűjtemény IV C/2-1. 11. sz. 49 ,,[t]egnap ide Tarczalra jővén szőleim tekintésére... itten az szőlőkön igen szép áldása látszik Istennek, s az hideg is semmi ártalmat nem tett [...] kegyelmed vinciérét hozzám hívatom, és tudakozódván tőlle, mi karban legyenek azon szőlők, tudósítani fogom kegyelmedet." Aszalay Ferenc levele Ráday Pálhoz. Tarcal, 1722. máj. 8. Ráday Gyűjtemény IV C/2-1. 7. sz. 50 Dőry András levele Aszalay Ferenchez. Tállya, 1723. jún. 6. SRKL A/IV/786/6.