Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gyulai Éva: Család - vármegye - egyház. Aszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után IV/937

942 GYULAI ÉVA zettsége is ösztönözte a hazatérésre. Távozásának módja azonban igencsak különös, hiszen azzal az ürüggyel jött el Sztrij várából Török Andrással együtt, hogy feleségüket kísérik, de Vay abból, hogy minden holmijukat magukkal vitték, már sejthette, nem térnek vissza. Vay Ádám sejtése hamarosan beigazolódott, hiszen október 8-án már arról ír Bercsényi a fejedelemnek, hogy „Török András, Aszalai, Kémén Simony és Ilosvai Bálint kimentek már, formaliter tudom, Krucsai s Way Uraimék is megírják".25

Kimenni Lengyelországból és bemenni Magyarországra, vagyis hazatérni, ez lebegett minden bujdosó szeme előtt. Sokan és több csoportban tértek haza, élve az amnesztiával, köztük volt Rákóczi fiatal titkára is, talán hivatali főnöke, Ráday Pál kancellár példája is a minél gyorsabb hazatérést sugalmazta neki. Távozása azonban, vagy még inkább „elkullogása", hasonlít Ottlyk György udvarmester esetéhez, aki menye kísérésének ürügyén hagyta ott, búcsút sem véve, a bujdosókat 1711 tavaszán.2

6

Aszalay hazatéréséről naplójába ezt jegyezte be: „1711. circiter 18. Octobris Bártfai Gyurka szolgámat előre küldvén Tarcalrúl, az mikor Lengyelországbúi oda verekedtem, küldöttem asszonyom anyámnak 1 körmöci aranyat (5,10 Ft)."2

7

Végül Aszalay október 8. és 18. között „verekedte" haza magát a Hegyalján keresztül, s előbb tarcali szőleihez ment, hiszen közeledett a tokaj-hegyaljai szüret hagyományos ideje, Simon-Júda napja. Hivatalos amnesztiát azonban csak hazatérte után, 1712 elején kap, amikor a szatmári egyezség pontjainak értelmében, hűségesküje letétele után Pálffy János tábornok 1712. február 5-én Kassán kelt amnesztialevelével újabb szabad menetelben részesíti. Ez a menlevél egyébként utal arra, hogy Aszalay Pálffy útlevelével tért haza lengyelországi bujdosásából, és hazatérését már korábban is tervezte, de bizonyos akadályok miatt csak 1711 szeptemberében teljesíthette.2

8 Család és birtokigazgatás Az Aszalay-házaspár közös bujdosása is jelzi, hogy a fejedelem titkára a családot minden stratégiai döntésében figyelembe vette, apja halála után pedig családfőként az egész népes nemesi família „menedzselése" és eltartása rá maradt. Nem nősült fiatalon, hiszen édesapja, Aszalay András borsodi alispán, a „bujdosó" — akinek a rendi mozgalmakban játszott szerepe miatt jószágát konfiskálták — nem hagyott vagyont fiaira, és így Aszalay Ferenc kénytelen volt értelmiségi munkával, ugyanakkor pereskedéssel visszaszerezni a családi vagyont. Famíliája talpra állását segítette, hogy kancelláriai tisztviselőként Rákóczitól jelentős adományokban részesült.2

9 25

AR I. VII. köt. 42. 26

Hopp L.: A Rákóczi-emigráció i.m. 26. 27

HML XIII-1. 2. Gazdasági napló 1705-től. 28

„Franciscus Aszalay ad fidelitatem suae Maiestatis e Regno Poloniae exire intedisset quidem, verum certis rationalibus, omnique exceptione, majoribus impedimentis coram nobis sufïïcienter declaratis et edoctis obstantibus, non nisi mense Septembri non ita dudum praeterlapso penes passuales nostras jam praevie eidem extradatas abinde redire potuisset." HML XIII-1. 2. 111/24. 29

Aszalay tisztviselői munkájáról és díjazásáról bővebben: Gyulai Éva: Aszalay Ferenc a kuruc állam kancelláriáján. In: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kis-