Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gyulai Éva: Család - vármegye - egyház. Aszalay Ferenc karrierje és életstratégiája a Rákóczi-szabadságharc után IV/937
940 GYULAI ÉVA A fejedelem viszocskai birtokáról június végén Ilyvóra indulnak a bujdosók Rákóczit kísérve, és itt időznek június 27-től július 3-ig.1 5 Aszalay és felesége sorsában fordulópontot hoz az ilyvói tartózkodás, hiszen — úgy tűnik — itt válnak el a fejedelemtől és csatlakoznak a bujdosók másik csoportjához, amelyet Vay Ádám körének is nevezhetünk. Aznap, amikor a fejedelem és kísérete elhagyta Ilyvót (1711. július 3.), Aszalay levelet ír Ráday Pálnak, hogy tudósítsa a fejleményekről. Ez az egyetlen ismert levél, amelyet Aszalay Ferenc Lengyelországban írt, de ez sem autográf, hanem idegen kéz munkája, csak a levél végén szereplő rövidített aláírás (A. Ferenc) és a dátum, valamint egy kétsoros számsor, vagyis rejtjelezés származik a titkártól. A rejtjelezett üzenet alatt Aszalay egy autográf mondattal fejezte be levelét.1 6 A levél tájékoztatja Rádayt a fejedelem ilyvói tárgyalásairól, amelyek célja, hogy a nagyhetman kijelölje a bujdosók szállásait („az méltóságos Hetmánnal az mi számunkra való quártéllyok iránt tartott conferentiára jővén ide Urunk"), de a kvártélyok elosztását majd csak pár nap múlva küldik el Sztrijbe Vay Ádámnak. Nem derül ki, hogy Aszalay tudott-e Ráday hazatérést latolgató terveiről, aki már júniusban puhatolózik az amnesztia feltételeiről a bécsi udvar Lengyelországba küldött képviselőjénél.1 7 Aszalay — a bujdosók szállásának megoldásához hasonlóan — mint kész tényt írja, hogy a cár egy kétszáz faluból álló Karkov nevű uradalmat ajánlott fel Ukrajnában a bujdosóknak „remélt hazatérésük időpontjáig", amelynek jövedelméből kinek-kinek pénzt fognak kiosztani.1 8 A levél további részében a szatmári békének a császárné általi aláírásáról ír Aszalay, illetve a béke azon feltételeiről, hogy a felkelés alatt meghaltak özvegyét és árváit konfiskált jószágaik visszaadásával vigasztalják meg. Azok, akik még a felkelés alatt tértek vissza a császár húségére, mint Klobusiczky Ferenc vagy Radvánszky János, a császárral vagy a kincstárral kötött külön-külön egyezség alapján nyerhetik vissza birtokukat. Mindez azonban csak azokra vonatkozik, akik még a legvégső terminus előtt „mentek vissza" a császár pártjára, de — írja Aszalay — „megvigasztal Isten minket is", vagyis magát és bujdosótársait nem tartja ilyennek. Ráday azonban, nem sokkal azután, hogy kézhez vette kollégája levelét, Eleonóra császárné amnesztialevelével hazatér Magyarországra, miután apját eltemeti a Duklai-hágónál.1 9 Aszalay, minután csatlakozott Vay Ádám udvari marsallnak a magyar határ közelében, Sztrij várában maradó csapatához, 1711. augusztus végén innen indul Vay társaságában ismét a fejedelem falujába, Viszocskára, hogy a közeli Szurován (egy másik Jaroszlóhoz közeli falu) találkozzanak Rákóczival. Bercsényi 1711. augusztus 29-én Szurován kelt és Rákóczihoz szóló leveléből kide-15 Szathmáry Király Adám Napló-Könyve 1711-1717 esztendőkben II. Rákóczi Ferencz Fejedelem Bujdosásiról. In: Rákóczi Tár. Szerk. Thaly Kálmán. I—II. LaufTer, Pest 1866. I. 235-252, itt: 239-240. 16 A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye, Levéltár, Budapest (a továbbiakban: Ráday Gyűjtemény); A Ráday család levéltára, Ráday Pál levelezése 1711 előtt (a továbbiakban IV C/l) 32. sz. 17 Köpeczi B.: A bujdosó Rákóczi i.m. 144. 18 Ráday Gyűjtemény IV C/l. 32. sz. 19 Hopp L.: A Rákóczi-emigráció i.m. 26-27.
