Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Seres István: A „Szatmári békesség" és írója. Adatok Pulyai János életéhez IV/913
922 SERES ISTVÁN sít, hogy egy bizonyos Pulyai György a városban tartózkodott az összecsapás előtti napokban. Az ütközetet megelőző napon jelen volt a helyi Szívós György anyjának temetésén és halotti torán, a rác rajtaütés hírére pedig más katonákkal ő is a kuruc zászló alá sietett. Másnap a sereggel együtt vonult ki a holttestek összeszedésére és behozására, sőt még a vezetéklovát is átengedte.1 9 Egy másik egykorú forrás szerint pedig „Pulai Balázs adott egy kocsit és egy lovat, midőn az Doctort levágták Agasegyházán."2 0 Mint fentebb láttuk, Pulyai János valamikor 1716-ban válhatott meg Pálffy János szolgálatától. Az esztendő októberétől már folyamatosan Nagyszombat városában tartózkodott, onnan írt Károlyinak, és 1718. április 18-án is a városban zárta le Czobor Teréziának készített fordítását, 1723-ban pedig már Pozsony vármegye jegyzőjeként állított ki egy elismervényt.2 1 Ez utóbbi adat alapján valószínű, hogy már évekkel korábban tisztséget vállalhatott a vármegyénél, amire talán éppen a Pálffy János szolgálatából való megválása után, ám majdnem biztosan az ő támogatásával került sor, hiszen ekkor János testvére, Miklós volt a vármegye örökös főispánja (1694-1732). Bár a Nagy Iván által is idézett címerábrázolást ki kell zárnunk vele kapcsolatban, Pulyai 1730. évi szereplését igazolni tudjuk. Egy Károlyi Sándorhoz írott levele szerint ugyanis Pulyai valóban hosszú időn keresztül töltötte be a nagyszombati kerületi tábla első ülnöki tisztjét. 1733. január 18-án Nagyszombatból levélben kereste fel az egykori kuruc generálist, és a segítségét kérte, mivel a nagyszombati kerületi tábla elnöke, Bossányi Gábor elhunyt, s mint „első assessor" ő szeretné átvenni a helyét.22 Eziránti kérvényét egykori kenyéradója, Pálffy János országbíró (1731-1741) pártfogolta Gróf Batthyány Lajos alkancellárnál. Beadványában Pulyai „tőb csekély meritumi" (érdemei) között azt is megemlítette, hogy Károlyi Sándor jelenlétében Szatmárban a tiszteket, „kívül a' mezőben" pedig az egész katonaságot annak idején (1711-ben) ő „adjurálta" az uralkodó hűségére, amire Károlyi is jól emlékezhet. Ezért Károlyi segítségét kérte, hogy minél előbb ő is támogassa Batthyánynál, illetve ahol szükséges, a kívánt állás elnyerésében. Károlyi eleget tett a kérésnek, és február 15-én Nagykárolyból levélben fordult Batthyány Lajoshoz. Ebből kiderül, 19 „Tudgya-é, látta-é, hallotta-é? bizonyossan a' Tanú, hogy ebben a' mostani folyó 1704-ik Esztendő pünkösd havának 22. napján, Ágas Edgy Házánál némely magyar katonáknak, lengyeleknek és németeknek az rácoktól való levágattatása, és elfogattatása előtt való első, másod és harmad napon, itt Kecskeméten lett volna Pulyai György?" Iratok a Rákóczi-szabadságharcból. Kecskemét város és körzete I. Összeállította és jegyzetekkel ellátta Bánkúti Imre. Kecskemét 1992. 61-62.; A vizsgálat kérdőpontjait már Hornyik János is közölte: Uő: Kecskemét város története oklevéltárral. IV Kecskemét 1866. 123-124. 20 Uo. 93. Teljességgel azt sem zárhatjuk ki, hogy a két adat valójában egy és ugyanazon személyre vonatkozik, de az egyik forrásban elírták a keresztnevet. 21 Prímási Levéltár, Esztergom; Világi levéltár. Acta Radicalia. Classis A. 2. Capsa, Nr. 46. Pulyay János, Pozsony vármegye jegyzőjének bizonyságlevele arról, hogy Kollonics Lipót érsek (1695— 1707) annak idején Szörényi Gábort a király személyes jelenlétének jegyzőjévé nevezte ki, 1723. 22 Bossányit ebben a tisztségében említi Nagy Iván, majd az alapján Heckenast Gusztáv adattára is. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. II. Pest 1857. 212.; Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. Sajtó alá rendezte, kiegészítette és az előszót írta Mészáros Kálmán. (História Könyvtár. Kronológiák, Adattárak 8.) Bp. 2005. 77.