Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Seres István: A „Szatmári békesség" és írója. Adatok Pulyai János életéhez IV/913
914 SERES ISTVÁN rülményeiről gyakorlatilag semmit sem tudott papírra vetni. Mindössze Szinnyei József állítására hivatkozhatott, mely szerint a Szatmári békesség szerzője Károlyi Sándor megbízásából állította össze munkáját. Károlyi valóban aktív támogatás nyújtott annak létrejöttéhez, mivel számos dokumentumot bocsátott a szerző rendelkezésére. Pulyai munkája összesen 68 korabeli levelet, dokumentumot, instrukciót tartalmaz, ezek közül Bánkúti Imre összesen harmincnyolcnak adja meg mai levéltári jelzetét. A Lukinich Imre, illetve saját maga által már korábban kiadott okmányok esetében viszont értelemszerűen csak a kiadásra hivatkozik, ám ezek is zömmel a Károlyi levéltár anyagából származnak. Pálffy János, valamint a béketárgyalásokban kulcsszerepet játszó Komáromi Csipkés György debreceni főbíró, Bihar vármegyei alispán levelei eredetiben, Károlyi iratai pedig sajátkezű fogalmazványokban, illetve másolatokban maradtak ránk. Többnyire ugyancsak másolatban őrződtek meg II. Rákóczi Ferenc levelei is. Mivel az iratok csekély kivétellel az említett „Acta Rákócziana Ser. V" jelzet alatti, négy kisebb csomóból álló anyagban találhatóak, talán nem járunk messze az igazságtól, ha úgy véljük, hogy Károlyi Sándor eredetileg is ezt az irategyüttest bocsátotta Pulyai rendelkezésére, ő pedig abból kiválogatta a munkájához szükséges okmányokat. A fentiek alapján egyértelműnek tűnik, hogy egy ilyen nagy horderejű munkának, amelyben az 1711. évi események két főszereplője is érintve volt, igenis komoly dokumentációjának kell lennie. A Károlyi család levéltárában viszont sajnos semmi nyoma nincsen ennek. A betűrendes, levélírók szerint csoportosított Missiles anyag egyetlen levelet sem őriz Pulyaitól és a szatmári béketárgyalásokkal kapcsolatos vaskos iratanyag is mindössze egyetlen, Pálffy János nevében Teleky Mihály kuruc generálishoz írott levelét tartalmazza. Bánkúti Imre összevetése alapján a Szatmári békességhez felhasznált 68 egykorú levél, utasítás, szerződés stb. zöme Károlyi Sándor iratai közül került Pulyaihoz, és azok többnyire ma is a kutatók rendelkezésére állnak a Károlyi család nemzetségi levéltárának már citált Ser. IV-V fondjaiban. A felhasználásra átkölcsönzött iratok tehát utóbb visszakerültek a generálishoz. A Károlyiak, s már maga Károlyi Sándor is gyakran kölcsönzött ki iratokat, a levéltár belső rendjét ismerve viszont ezeket a kölcsönzéseket szigorú feltételekhez kötötték, és minden esetben tételes listát készítettek az okmányokról, s azokat elismervény ellenében szolgáltatták ki. így történhetett feltehetően Pulyai esetében is, a levéltár mai állagában azonban egyetlen ilyen lista vagy Pulyai által írt átvételi elismervény sem található. Ugyanakkor azt is furcsálljuk, hogy a kölcsönzésnek sincsen semmi nyoma, holott várható lenne, hogy Pulyai, illetve Pálffy és Károlyi között akár több levélváltásra is sor kerülhetett az ügyben. Annál is inkább, mivel későbbi levelei tanúsága szerint maga Károlyi is érintett volt a munka elkészítésében és annak utólagos magyarra fordításában. E rendkívül izgalmas kérdést végül egy szerencsés véletlen folytán sikerült megoldanunk. A hazai történeti-irodalomtörténeti munkákban időnként már korábban is történt hivatkozás Esze Tamás történésznek a Szegedi Tudományegyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszékén őrzött hagyatékára. Keserű Bálint professzor úr és Font Zsuzsa tanszékvezető asszony szívességéből mintegy három évvel ez-