Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk IV/887
908 MÉSZÁROS KALMAN va egyre fogyatkozó létszámú alakulatával szorult az északkeleti országrészbe, egységének Majténynál már zászlaja sem volt.97 Későbbi pályafutását nem ismerjük, 1744-ben hunyt el salamonfai (Vas m.) birtokán. Révay Gáspár báró:9 8 Magyarország részéről mindkét példányt a harmadik helyen írta alá, latinos névalakkal (Caspar de Reva). Főként Turóc megyében birtokos főúri család sarja, Révay Ferenc turóci főispán fia. Társadalmi-vagyoni helyzetét jól jellemzi, hogy köznemesi családból házasodott, felesége királyfalvi Gerhard Ilona volt. 1704-ben Rákóczi gyalogsági ezredese lett. Turóc vármegye követeinek ónodi tragédiája után atyját is letartóztatták, aki végül tömlöcben hunyt el. Rákóczi ugyanakkor 1707 végén Révay Gáspárra bízta a vármegye főispáni tisztségének adminisztrációját. 1708-ban Nyitra parancsnoka, augusztus 25-én feladta a várat a császáriaknak. Rákóczi hadbíróság elé állíttatta, de végül felmentették. Az utolsó években katonai szerepet már nem játszott, de mindvégig megmaradt Rákóczi hűségén. 1711 utáni sorsát nem ismerjük. Révay Imre báró:9 9 Magyarország részéről mindkét példányt a negyedik helyen írta alá, latinos névalakkal (Emericus de Reva). O is a Turóc megyei főúri családból való, Révay Gáspár unokafivére. 1700 körül Pekry Lőrinc (a későbbi kuruc tábornagy) leányát vette feleségül. 1703 őszén már Rákóczi híve. 1705-1709 között gyalogos ezredesként szolgált a kuruc hadseregben. Az ónodi országgyűlés alatt őt bízták meg nagybátyja, Révay Ferenc turóci főispán letartóztatásával, és ekkor hűsége jutalmául a főispánságot kérte a fejedelemtől, aki azonban nem rá, hanem Révay' Gáspárra ruházta a tisztet. 1709 után már nem szolgált, egyszerű menekültként tartott ki a kurucok oldalán. 1711 utáni közszerepléséről sem tudunk, legkésőbb 1715 tavaszán elhunyt. Rhédey Ádám:10 0 Az erdélyi rendek részéről mindkét példányt a hatodik helyen írta alá, latinos névalakkal (Adamus Rhédei). Rhédey István és Ajtonyi Kata fia. (Nagyapja Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem első unokatestvére volt.) 1704-ben Görgény várából szökött a kurucok közé, majd ő ostromolta a várat. 1707-ben erdélyi főfizetőmester. 1711 utáni sorsáról csupán annyi adatunk van, hogy 1717 elején Marosgezsén élt.10 1 Semsey Miklós:10 2 Magyarország részéről az egyik példányt (A) a dunántúli Ráttky Dánielt követő harmadik, a másikat (B) ugyanott a negyedik helyen írta alá, latinos névalakkal (Nicolaus Semsey). Abaúj és Sáros megyékben birtokos nemescsalád sarja, Semsey Vilmos és Roskoványi Mária fia. Életének 1703 előtti szakaszát nem ismerjük, a szabadságharc elején csatlakozott a kurucokhoz, Bercsényi Miklóstól nyert hadnagyi kinevezést. Előbb Luby György lovasezredében, majd Berthóty Ferenc kassai vicegenerális alatt szolgált. 1710-ben már főstrázsamester. 1711. április 26-án Károlyi kíséretének tagjaként felesküdött a császárra. Későbbi pályafutásáról nincs adatunk. 97 A Majténynál zászlóit átadó kuruc egységekről készült kimutatásban Ráttky Dániel „absque vexillis" szerepel: Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Budapest; Folia Hungarica 1389. Thaly Kálmán kuruc kori okmánygyűjteménye, Fasc. 16. fol. 366. 98 Életrajza: Heckenast G.: Ki kicsoda? i. m. 361. 99 Életrajza: Uo. 361-362. 100 Életrajza: Uo. 364. 101 Magyar történelmi évkönyvek és naplók. III. i. m. (MHHS XXXV) 487. 102 Életrajza: Heckenast G. : Ki kicsoda? i. m. 379. - NB. a békeokmány nyomtatott változatában félreértésből dunántúliként szerepel.
