Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk IV/887
906 MÉSZÁROS KALMAN kor már Rákóczi karabélyosezredének tisztjeként bukkan fel 1707 nyarán. 1708 elején nősült a Dessewffy családból. 1709. július 5-én Paur Ferenc ezredének főstrázsamestere lett. 0 is Károlyi kíséretének tagjaként esküdött fel a császárra 1711. április 26-án. Életének későbbi alakulását nem ismerjük, Ozoron hunyt el 1753-ban. Perényi Miklós báró:7 9 Magyarország részéről mindkét példányt a második helyen írta alá, latinos névalakkal (Pereny Miklós). Északkelet-Magyarország egyik legősibb nagybirtokos családjának sarja, Perényi Ferenc és Kornis Krisztina fia. 1703 augusztusában, Huszt várának feladása után csatlakozott a kurucokhoz. 1704-től gyalog ezredesként szolgált, és Rákóczi még ez év nyarán brigadérossá tette, de kinevezési dekrétumát csak jóval később, 1708 szeptemberében állították ki a kancellárián. 1709 tavaszától Eger főkapitánya volt. 1710. december elején, tőle telhető tisztességes ellenállás után, tiszttársai nyomására adta át a várat a császáriaknak, s ő maga az őrség kisebb részével Rákóczihoz vonult. A továbbiakban katonai szerepet már nem játszott, 1711 elején vette nőül második feleségét, özvegy Melith Pálné Putnoki Magdolnát.80 A szatmári béke utáni sorsáról nincs adatunk, de a genealógiai irodalom szerint 1711 után még egyszer megnősült. Pikó Demeter:8 1 Magyarország részéről az egyik példányt (A) a tizenötödik, a másikat (B) a tizennegyedik helyen írta alá, magyaros névalakkal (Pikol Pikó Demeter). Békési születésű jobbágy, később Karcagújszálláson, majd Vámospércsen élt. Valószínűleg Thököly Imre katonája volt, és a törökországi emigrációt is megjárta. 1703 őszén már Károlyi Sándor ezredének főhadnagya, a fejedelem többek között rá is gondolhatott, amikor Emlékirataiban a Károlyira rossz hatással lévő thökölyanus tisztekről ír.8 2 Egy alkalommal Bercsényi is tréfás gúnnyal említi Pikót mint Károlyi hadi praeceptorát.8 3 Többször esett fegyelmi vétségbe, egy ízben maga a fejedelem rendelte el letartóztatását, és 1705 elején Kassán raboskodott. Károlyi bizalmát azonban nem veszítette el, s így katonai pályája töretlen maradt, 1710 őszén a Károlyi-ezred alezredese,84 majd ezereskapitánya lett.8 5 A szatmári béke után, 1711 májusában 50 katona és 50 hajdú toborzására kap megbízást Károlyi személyi védelmére.8 6 Jellemző azonban, hogy egy évvel később, 1711. június 29-én Bercsényi Jávorka Ádámra hivatkozva a következőket írja a fejedelemnek: „Pikó Döme kivágta magát s bujdosóban van, hol? nem tudják."87 Ezzel az álhírrel szemben a valóság éppen ellenkező: III. Károly király — Kollonich Ádám és Károlyi Sándor ajánlására — 1712. augusztus 5-én állíttatta ki Pikó Demeter és (sajnos meg nem nevezett) felesége armálisát.88 Thaly megállapítása természetesen nem vehető komolyan, midőn — Nyúzóhoz hasonlóan — Pikó kurucos ellenállásával magyarázza, hogy a címeres nemeslevél a Károlyi-levéltárban maradt fenn, il-79 Életrajza: Heckenast G.: Ki kicsoda? 335-336. 80 A házasságkötés idejére 1. Barkóczy Krisztina levelei férjéhez i. m. 406. 81 Életrajza: Heckenast G.: Ki kicsoda? i. m. 341. 82 Rákóczi Emlékiratai i. m. (AR III/I.) 331. 83 Bercsényi 1707. október 18-i levelében írja Károlyinak: „Azt írja kegyelmed: éntőlem tanulta kegyelmed az mit tud. Köszönöm, mi Lucilli, recognitionem magisterii, de hogy mindent csak tőlem tanúit volna kegyelmed: bánná ezt - Pikó Döme!" Székesi gróf Bercsényi Miklós levelei Károlyi Sándorhoz. 1703-1711. A gr. Károlyi-nemzetség levéltárában levő eredetiek után közli Thaly Kálmán. (Rákóczi Tár. Történelmi érdekű naplók, emlékiratok, levelezések... II.) Pest 1868. 218. 84 1710. október 28-31-én alezredesként (vicekapitány, vicecolonellus) írja alá leveleit: MOL P 396, i. h. 1. Ser. I. Nr. 8443., 8445., 8448. és 9107. 85 Midőn Rákóczi november 3-án jóváhagyja előléptetését, valószínűleg már ezredesi kinevezéséről van szó. 86 Bene regi - Ebergényi László válogatott levelei i. m. 117. 87 Székesi gróf Bercsényi Miklós főhadvezér és fejedelmi helytartó levelei Rákóczi fejedelemhez. 1704-1712. Közli Thaly Kálmán. IV (Pótköt.) 1711-1712. (AR IMI.) Bp. 1879. 171. 88 A Királyi Könyvekbe bevezetve: Nr. 29141. Eredetije: MOL P 396, i. h. 23. Nobilitaria.
