Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk IV/887
A SZATMÁRI BÉKE ALÁÍRÓI ÉS TOVÁBBI SORSUK 897 Balogh Péter:3 3 Az erdélyi katonáskodók részéről mindkét példányt a nyolcadik helyen írta alá, latinos névalakkal (Petrus Balog). Valószínűleg a dicsőszentmártoni Balogh családból származott, szilágysomlyói lakos. 1704-ben Kaszás Pál lovasezredében a 2. sereg vicehadnagya, két évvel később már alezredes ugyanezen alakulatban. Ebben a beosztásban szolgálta végig a szabadságharcot, Kaszás halála után Gencsy Zsigmond (1705-1706), majd Bikk László (1706-1707), végül Gróf Gyulay István (1707-1711) parancsnoksága alatt. Gyulay hosszas hadifogsága idején (1707-1709) az ezred tényleges parancsnoka volt. A szatmári béke utáni sorsát nem ismerjük. Barcsay Ábrahám:3 1 Az erdélyi rendek részéről mindkét példányt a harmadik helyen írta alá, latinos névalakkal (Abrahamus Barcsai). Barcsay Ákos fejedelemnek féltestvére, Barcsay Mihálynak édes testvére volt, s bizonyosan fiatalabb is nála, tehát 1630 után születhetett. Az Apafi-korban játszott szerepéről semmit sem tudunk. Hunyad vármegye főispánjaként 1704 nyarán csatlakozott Rákóczihoz. Erdélyi főhadbiztos, 1707-ben fejedelmi tanácsúr, főkincstartó és zarándi főispán lett. A békekötés után, 1712 novemberében még guberniumi tanácsosnak jelölték a református rendek,35 tekintélye tehát töretlen maradt, de tényleges tisztséget már nem töltött be. Nem sokkal 1716. április 4. előtt hunyt el.3 6 Barcsay Mihály:3 7 Az erdélyi rendek részéről mindkét példányt az első helyen írta alá, magyaros névalakkal (Barczai Mihálly). Barcsay Ákos fejedelem féltestvéreként az erdélyi főrendek azon tagjai közé tartozott, akik még nem rendelkeztek főnemesi (grófi, bárói) címmel, tekintélyét azonban jól mutatja, hogy neve az aláírók élén szerepel. Apafi alatt udvari kapitány, ítélőtáblai ülnök, majd fejedelmi tanácsúr volt. 1685-ben Thököly Imre híveként hűtlenségi perben marasztalták el, s politikai befolyását elveszítette. 1704 tavaszán csatlakozott Rákóczihoz, az év végétől tagja az Erdélyi Consiliumnak. 1707-ben, a fejedelmi beiktatáskor szintén tanácsúri méltóságot nyert, és egyben Fehér vármegye főispánja lett. 1630 táján születhetett,38 s Rákóczi találóan jellemzi őt úgy testvérével, Ábrahámmal együtt, hogy Apafi kormányzása alatt megöregedve nem értették az új politikai helyzetet, folyton csak a múltat emlegették.39 A régi beidegződések hatása alatt az erdélyi török orientáció egyik legfőbb híve volt. A békekötés után visszavonultan élt birtokain, 1713-ban bekövetkezett haláláig.4 0 Beleznay János:4 1 Magyarország részéről mindkét példányt a dunántúliakat képviselő Ráttky Dánielt követően írta alá, latinos névalakkal (Joannes Beleznay). 33 Életrajza: Uo. 41. 34 Életrajza: Uo. 45. 35 Trócsányi Zsolt: Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben 1690-1740. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai III.: Hatóság- és hivataltörténet 8.) Bp. 1988. 316. 36 Halálához pontosítást jelent cegei Wass László naplója: Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI-XVTII. századokból. III. Czegei Vass György és Vass László naplói 1659-1739. Közli Nagy Gyula. (Monumenta Hungáriáé Historica, Scriptores [a továbbiakban: MHHS] XXXV) Bp. 1896. 484. 37 Életrajza: Heckenast G.: Ki kicsoda? i. m. 46. 38 L. Kelemen Lajos: Barcsay Mihály és három költeménye. Erdélyi Múzeum 23. (1906) 218-221. 39 II. Rákóczi Ferenc fejedelem Emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Ford. Vas István. A tanulmányt és a jegyzeteket írta Köpeczi Béla. A szöveget gondozta Kovács Ilona. (Archívum Rákóczianum [a továbbiakban: AR] III. osztály I.) Bp. 1978. 388. 40 Idős kori életére, versírói tevékenységére 1. Kelemen L.: Barcsay Mihály i. m. 41 Életrajza: Heckenast G.: Ki kicsoda? i. m. 53. - NB. a békeokmány nyomtatott változatában félreértésből dunántúliként szerepel.
