Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk IV/887
A SZATMÁRI BÉKE ALÁÍRÓI ÉS TOVÁBBI SORSUK 891 Az aláírók társadalmi rétegződése és helyük a katonai hierarchiában Mind a magyarországi, mind pedig az erdélyi aláírások esetében érezhető a rang szerinti sorrend. Az erdélyi aláírások már tagoltságukkal is kifejeznek egyfajta méltóságsort, bár a rendiségen belül elfoglalt pozíciókon (mágnások, nemesség, vitézlő rend, polgárság) túl sem a kuruc állam- és hadszervezetben betöltött tisztségek nem szerepelnek a nevek mellett, sem az erdélyi három nemzet képviselői nem alkotnak hagyományos csoportokat (az erdélyi és partiumi vármegyék, illetve a székely és szász székek képviselete nincs külön hangsúlyozva). A klérus soraiból — miután eleve is csak elvétve képviseltette magát Rákóczi táborában, és időközben e kivételek zöme is egyéni meghódolás útján tért vissza a király hűségére2 1 — senki sem szerepel az aláírók között. A főúri (mágnási) rendet Károlyi Sándorral az élen négy magyarországi báró (Károlyit követően Perényi Miklós, Révay Gáspár és Révay Imre), két erdélyi gróf (Teleki Mihály és Gyulay István), három erdélyi báró (Jósika István, Haller Gábor és Jósika Dániel) és további öt erdélyi főrend (Barcsay Mihály, Barcsay Ábrahám, cegei Wass Dániel, Rhédey Ádám, Daniel József és Daniel István) képviselte. Az erdélyi arisztokrácia hagyományos rétegződését — amelynek körében a grófi és bárói cím még csak az előző két évtizedben kezdett meghonosodni — jól mutatja, hogy az aláírók élén, kétségkívül a legelőkelőbb helyen, nem grófi vagy bárói címet nyert mágnás, hanem az öreg Barcsay Mihály, az egykori fejedelem, Barcsay Ákos féltestvére szerepel. (Wass, Rhédey és a székely primorok közül való két Dániel is egyértelműen a mágnásokhoz sorolható, annak ellenére, hogy családjuk csak évtizedek múltán nyer majd főnemesi címet.) A klérushoz képest az arisztokrácia soraiból jóval többen, de még mindig csak egy kisebb hányad állt Rákóczi oldalára, és még a kuruccá lett főurak között sem a legelőkelőbbeket reprezentálja a fenti 14 név. Ez időben országos méltóságokat viselő családok tagjait egyet sem találhatunk közöttük. Maga Károlyi sem tartozott ekkor az arisztokrácia felső rétegébe, ősi nemzetségből eredő famíliáját — amely 1609 végén Károlyi Mihály révén nyert bárói címet — éppen a szatmári békekötéssel szerzett érdemei révén emeli majd III. Károly király 1712 áprilisában a grófi családok sorába. Az erdélyi nagyarisztokrácia soraiból gróf Teleki Mihály csak szerény képességű fia volt Apafi Mihály fejedelem egykori főgenerálisának, és Barcsay Mihály is csupán egy letűnt kor idős képviselőjeként juthatott átmenetileg vezető szerephez Rákóczi államában. A magyarországiak közül az ősrégi Perényi família nádori ágának kihaltával az oldalág pusztán a nagy név örököse volt, országos politikai súly nélkül, Perényi Miklós így csupán az ország egyik legkisebb megyéjének (Ugocsa) volt egyik nagybirtokosa. A két Révay politikai közege sem ért túl a hasonlóan szerény méretű Turóc megye határain. A birtokos nemességet, illetve a nemesi származású tisztikart képviselő mintegy kéttucatnyi aláíró is jól reprezentálja e rétegnek a rendiségben és a ku-21 Telekessy István egri püspök már 1710 őszén, Pethes András címzetes ansariai püspök pedig Kassa 1711. április 27-ei átadásakor meghódolt a császáriaknak, a békeokmány aláírói között így egyetlen főpap sem szerepel. E problémakörre vö. még Kalmár János e számbeli írását.
