Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Gebei Sándor: „nekem egyedül reménségem az czár". Számíthatott-e II. Rákóczi Ferenc I. Péter orosz cár segítségére 1709-171l-ben? IV/823
848 GEBEI SÁNDOR háború felújítására és kevés a lengyel földön maradásra is, elhatározta, hogy elkíséri a hajóval északra [a Visztulán Thorn, Elbing, Danzig felé] induló cárt. Nem maradt más hátra, mint új illúziókat táplálni a francia király diplomáciai játékai és be nem váltott ígéretei iránt."101 XIV Lajos Rákóczi küzdelmére vonatkozó egyik cinikus megjegyzését éppen ezekben a napokban (1711. augusztus 20.) tolmácsolták Baluze-nak Fontainebleauból. Rákóczi amilyen eltökélten kapaszkodik az utolsó szalmaszálba, hogy tudniillik orosz katonaságot kapjon a cártól, csakis azt bizonyítja, hogy semmi reménye nem maradt már se Erdélyre, se a magyarországi harc további folytatására.10 2 A Rákóczi-Bercsényi politika „finalis resolutio"-ja Az orosz-török háború tehát totálisan romba döntötte Rákóczi terveit. Teljesen mindegy, hogy ennek a háborúnak a kirobbantóját a franciákban vagy a svédekben vagy esetleg a tatárokban véljük fellelni. Rákóczi szerint az igazi felbújtó a bécsi udvar volt, mert „hazug híresztelésekkel és levelekkel" sikerült elhitetnie a cárral, hogy „a francia király a svéd koronával szőtt örökös kapcsolat és barátság érdekében kieszközölte, hogy a török háborúval támadjon a cárra".10 3 Nem állítjuk, hogy a fejedelemnek száz százalékban igaza van, de érdemes a kérdést megvizsgálni: kinek hozta a legnagyobb hasznot ez a háború ? Hasznot hajtott a pruti béke Törökországnak (Oroszország Fekete-tengerre való kijutásának elzárásával), Oroszországnak (a baltikumi orosz térnyerést ugyanis nem befolyásolta a béke), Franciaországnak (nem kellett az univerzális békében számolni Oroszországgal), a Rzeczpospolitának (Lengyelországból és Ukrajnából kivonulnak az orosz csapatok), de a legnagyobb haszonra kétségkívül az „Ausztriai Ház" tett szert. Az orosz-török háború kirobbanásának hírére azonnal fellélegezhettek Bécsben, mert se Oroszország, se Törökország nem támogathatta a királya ellen fegyvert ragadó Rákóczit. Fordítva pedig: Rákóczi nem kaphatott fegyveres harcának folytatásához támogatást éppen azoktól az országoktól, amelyek megnyerhetőek lettek volna a magyarországi háborúhoz. Oroszország a cár imperátori titulusának az elismertetését kényszeríthette volna ki a császártól, a szultán pedig a karlócai béke annullálását vihette volna végbe egy sikeres magyarországi háborúval. Az angolok az 1711 nyarán bekövetkezett változások hatását úgy értékelték, hogy a magyarországi veszély elmúlt a császár feje felől, a magyarok lázadásától nem kell többé tartania a császárnak, az ott fe1 szabadult egységeit nyugatra irányíthatja, Franciaországtól képes lesz kicsikarni a békét az íy megnövelt katonai erejével.10 4 1710 és 1711 nemzetközi viszonyainak az ismeretében sajnos be kell vallanunk, hogy Rákóczi nemcsak katonakét,10 5 hanem diplomataként is kudarcot 101 Hopp L.: A Rákóczi-emigráció i.m. 36. 102 Szb. RIO t. 34. 468. 103 Vallomások (Második könyv), 465. 104 Szb. RIO t. 50. 488. 105 Vö. Czigány István: A kuruc állam katonai helyzete és a szatmári béke. Hadtörténelmi Közlemények 103. (1990: 1. sz.) 53. - „Rákóczi nem volt katona - nem is katonaként szemlélte a vi-
