Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Püski Levente: Képviselői jövedelmek a Horthy-korszakban I/79
KÖZLEMÉNYEK Püski Levente KÉPVISELŐI JÖVEDELMEK A HORTHY-KORSZAKBAN 1919 őszére olyan mértékű összeomlás következett be Magyarországon, melyre korábban senki sem számított. A román megszállás valamint a működőképes és nemzetközi elismeréssel bíró kormány, államigazgatás és törvényhozás hiánya következtében a politikai életet nagyfokú instabilitás jellemezte. A győztes nagyhatalmak közreműködésével meginduló lassú kibontakozás első állomásaként november 24-én — ideiglenes jelleggel — megalakult a Huszár Károly vezette koalíciós kormány. Következő lépcsőben, az 1920. január végén megtartott parlamenti választásokat követően, február 16-án kezdhette meg munkáját az egykamarás nemzetgyűlés, s ezzel másfél éves szünet után ismét volt legitim törvényhozása az országnak.1 A nemzetgyűlés politikai értelemben rendkívül sajátos és ellentmondásos helyzetben volt. A képviselők túlnyomó része ellenforradalminak vallotta magát és nyíltan elhatárolódott az 1918/19-es forradalmi időszaktól. Az ellenforradalmi alapállásból elvileg a forradalmak előtti törvényhozás restaurációja következett volna, ami azonban — különböző okok miatt — nem történt meg. Az 1918. november elejéig fennálló kétkamarás parlament és a későbbi nemzetgyűlés között közvetlen folytonosság eredendően nem állt fenn. 1920-ban nem került sor második kamara felállítására, a nemzetgyűlés pártstruktúrája és személyi összetétele pedig alapvetően különbözött a régi képviselőházétól.2 Sőt, az új törvényhozás bizonyos tekintetben éppen a forradalmi időszakkal mutatott rokonságot. Az 1920. januári választásokra olyan választójog alapján került sor, amely közelebb állt a Károlyi Mihály vezette kormány reformtörekvéseihez, mint a századelőn érvényben lévő szabályozáshoz.3 Az új testület — a képviselők társadalmi összetételét tekintve —jóval szélesebb háttérre épült és demokratikusabb volt a századelő elitista parlamentjénél.4 1 Az 1918 őszén hatalomra jutó forradalmi vezetés nem tartott igényt az addigi országgyűlés szolgálataira. A képviselőház és a főrendiház november 16-án befejezte működését, de nem került sor új törvényhozó szervek felállítására. 2 Gergely Jenő: Titkos választás és ellenforradalom - 1920. In: Parlamenti választások Magyarországon 1920-1998. Szerk: Földes György és Hubai László, Napvilág Kiadó, Budapest, 1999. 48-84. Püski Levente: A politikai elit változása 1919 után. In: Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Szerk: Valuch Tibor. Osiris Kiadó-1956-os Intézet, Budapest, 1995. 401^103. 3 Hubai László: Választók és választói jog Magyarországon 1920-1947. Társadalmi Szemle, 1998/7. 105-108. 4 A téma legújabb összefoglalása: Ilonszki Gabriella: Képviselők és képviselet Magyarországon a 19. és 20. században. Akadémiai kiadó, Budapest, 2009.
