Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
A SZATMÁRI BÉKE A TÖRTÉNETÍRÁSBAN 773 Magyar szerző tollából a szatmári békét is dicsőítő egyetlen ma ismert irodalmi alkotás Kazy János (1686-1759) jezsuita történetíró 1719-ben megjelent könyve: Magnus pacis videx seu Eugenius serenissimus dux Sabaudiae. A Pax allegorikus alakja beszélget Savoyai Eugen herceggel, „a béke védelmezőjével".38 Magyarországon az egyháztörténeti munkák, a jezsuita és a protestáns egyházi szerzők történetírói alkotásai szűk politikai mozgástérben mozogtak, de a közlemúltat eltérően ítélték meg. Pethő Gergely 1627-tel megszakadt magyar krónikáját Spangár András folytatta 1732-ig, magába foglalva a „rebellis" Rákóczi sorsát. Kaprinai István (1714-1787) viszont tisztelettel írt róla.3 9 Ugyanakkor forrásgyűjtemények, kéziratban maradt művek, másolatok tanúsítják a szélesebb körű érdeklődésen túl is a tudomány öntörvényű fejlődését. Gróf Esterházy József országbíró titkára, Kolinovich Gábor (1698-1770) a Rákóczi-szabadságharcot áttekintő, kéziratban maradt munkájában a szatmári békét leíró részhez valószínűleg használta Pulay többször említett művét. 1796 őszén, a pozsonyi országgyűlésen, ahol I. Ferenc király és császár pénzt, katonát és élelmet kívánt a magyar nemességtől Napóleon ellen, a szónok azzal mutatta be Mikes Kelemen két évvel azelőtt a cenzúra megkerülésével kiadott művét, a Törökországi leveleket, hogy Rodostó a béke és nyugalom szigete. Kazinczy annyit írt erre: A tüzet „a szatmári béke oltá el 1711. április 22-én örök bizonyságul, hogy a békétlenségek eloltásában a kegy többet ér minden erőnél".4 0 Kísérlet európai színtézisre „A remény, melyet hazám s magam is tápláltam Királyi Felséged nagylelkűségének köszönhetően nem maradt csírájában a mediáció vállalása óta, melyet oly jóindulatúan felajánlott, kérjük Asszonyom, biztosítson bennünket továbbra is" - kezdődik Rákóczi Szerencsről 1710. augusztus 26-án keltezett levele, amelyben kérte Anna királynőt, hogy Anglia közvetítse békekötésüket. A levelet a porosz királynak küldött levéllel és más dokumentumokkal együtt Pray György (1723-1801), a magyar tudományos történetírás alapvetője adta ki, s a halála után megjelent gyűjteménye akár ellentéte is lehet Pulay János okmánytárának. Ami az utóbbinál a két generális tevékenységére leszűkített esemény, az Praynál a nemzetközi összefüggésbe illeszkedik.41 Hatása érezhető a körébe tartozó Katona István (1732-1811) monumentális latin munkájában 38 Johannes Kazy: Magnus pacis videx seu Eugenius serenissimus dux Sabaudiae. Tyrnaviae 1719., vö. Borján Elréd: A történetíró Kazy testvérek háttérbeszorításának politikai okai. In: A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig. Szerk. Szilágyi Csaba. Piliscsaba 2006. 307. 39 Nyomtattatott Cassán az Akadémiai betökkel a p. jezsuitáknál 1734. Összefoglalóan Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980.; Tóth Gergely: Felekezetiség és történelmi emlékezet. A Rákóczi szabadságharc a 18. századi honi történetírásban. Történelmi Szemle 52. (2010) 13-36. 40 Gabrielis Kolinovich számos másolatban fönnmaradt Commentariorum de rebus Ungaricis libri XIII, 1701-1720. Belli Rákócziani descriptionem. A szatmári béke részletes eseményleírása a VII. könyvben található. A Pannonhalmi Főapátság Központi Főkönyvtára, Ex libris A. B. Revay, 111-123. Dénesi Tamás hívta fel rá a figyelmemet, ezűton is köszönöm.; Kazinczy Ferenc: Erdélynek történetei. Idézi: Kincses Katalin Mária: II. Rákóczi Ferenc és a szabadságharc Kazinczy hagyatékában. In: Kincses Katalin Mária: Kultusz és hagyomány. Tanulmányok a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójára Bp. 2003. 120. 41 Georgius Pray: Epistolae Procerum Regni Hungáriáé. Pars tertia. Posonii 1806.
