Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
770 R. VÁRKONYI ÁGNES ban összegyűjtött folklór anyagot, a magyart is átszövik az egymást váltó generációk szóban örökített történetei, és az új motívumok régi keretekbe épülnek. A Kárpát-medencében gyűjtött hagyományokra ugyancsak jellemző, hogy a közösség a számára racionálisan érthetetlen és értelmezhetetlen eseményekre irracionális magyarázatot talál. A hőst megcsalják, becsapják, ármány és árulás áldozata lesz, s ezek a gondolatformák az országot elhagyó Rákóczit minősítik. Majd a 20. században is virágzó hagyomány vagy „közvélekedés" már az előző évszázad romantikus irodalmából és az iskolai tananyag elemeiből is építkezett.27 Jellegzetes motívumai az, hogy a fejedelmet elárulják, ősi módszerekkel küzd az ármány ellen, alagutakon át menekül, titokban búcsúzik hűséges híveitől, népe visszavárja, a bujdosásban is ezer veszély fenyegeti. Ezek a motívumok azonban az ismert hagyományanyagban kevéssé rendeződnek a szatmári béke köré. Károlyit többnyire a harcokat megörökítő katonaénekekben, históriákban említik. A fegyverletételt emlegetve kevésszer tűnik fel. Károlyi neve Ocskay árulásával együtt nyilván átvétel a romantikus történetírásból. Viszont közvetlen származása bizonytalan a hagyomány olyan motívumainak, hogy Károlyi „az ország kétharmadáért" adta volna el „Rákóczi ügyét". Az pedig, hogy terve végrehajtása érdekében megölte testvérét, ősi gondolatelem, nincs közvetlen helyhez, időponthoz köthető történeti vonatkozása.2 8 A kiesett évszázad „Az irányelveket a tudós Grotius fejtette ki [...] azoknak, akik irtóznak az igazságtalanságoktól, és gondot fordítanak arra, hogy tetteiket iratokkal, nyilatkozatokkal és kiáltványokkal igazolják" - indította fejtegetését a béketárgyalások bejelentésének időpontjára, majd Rákóczi és Pálffy tárgyalásának idejére külföldön újra kiadott munka. Ez a De jure Belli ac Pacis (Háború és Béke joga) írójának alapelvét Szent István Intelmeinek a hatalom önkorlátozásával foglalkozó IV passzusával együtt, a Magyar Királyság és a Habsburg uralkodók békekötései történetét bemutatva, tájékoztatta a külföldet a megindult béketárgyalások történeti előzményeiről.29 Egyben azt is jelezte, hogy nagyjából milyen elméleti igényekkel foglalkozhattak Rákóczi államában a békekötéssel. A 18. század azonban kiesett a szatmári béke tudományos feldolgozását igénylő magyar történetírás történetéből. A békét először külföldi munkák emelték be Európa tágasabb vagy szűkebb térségének történetébe. A szatmári béke úgy jött létre — állapította meg egy 1717-ben Londonban megjelent angol mű —, hogy „Károlyi gróf (Count Caroli) és mások aljasul elárulták a fejedelmet".30 A szabadságharc történetét kétszázötven lapon át is"7 Jellegzetes példája Molnár Sándor: Kuruc néphagyomány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. In: írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkúti Imre 75. születésnapjára. Szerk. Mészáros Kálmán. Bp. 2002.197-220. 28 Uo. 217-218.; Magyar Zoltán: Rákóczi a néphagyományban. Rákóczi és a kuruc kor mondavilága. Bp. 2000. 253-256. 29 Á Lettre d'un Ministre de Pologne à un Seigneur de 1' Empire sur les affaires de la Hongrie. Mittau (Paris) 1710-1711. Benda Kálmán fordításában: Egy lengyel királyi tanácsos levele egy birodalmi nemesúrhoz a magyarországi ügyekről. In: A Rákóczi-szabadságharc és Európa. Szerkesztette, válogatta, a magyarázatokat és a jegyzeteket írta Köpeczi Béla. Bp. 1970. 296-369. 30 An Historical and Geographical Account of the An tient Kingdom of Hungary... London 1717. Az idézett részt fordította Ruttkay Kálmán. In: A Rákóczi-szabadságharc i. m. 319-321., vö.
