Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Végig nem vitt viták. A szatmári béke a történetírásban IV/763
768 R. VÁRKONYI ÁGNES velkedő írás Károlyi „munkálkodását, fáradozását" is hangsúlyozza, mégpedig úgy, hogy forrásválogatásából azt a benyomást keltette, mintha Károlyi a kezdetektől titkosan a békekötés érdekében együttműködött volna Pálffyval. Rákóczi pedig végsőkig harcolni akart és eleve kirekesztődött a békefolyamatból. A magyar fordítást Pálffy feleségének, Czobor Teréziának ajánlotta a szerző és művét „könyvecské"-nek nevezte. Elmondta, hogy azért írta meg először latinul, mert szeretné, hogy az Európabeli nemzetek között elhíresedjék. Miért maradt másfél évszázadig kéziratban a latin és magyar könyvecske? Talán mert a béke létrehozója hivatalosan Savoyai Eugen herceg lett?20 Nem tudjuk, hogy a mű Pálffy és Károlyi példányain kívül ki mindenkihez jutott el, majd hogyan terjedt kéziratos másolatokban még a 19. század első felében is? Annyi bizonyos, hogy a békekötés fontos dokumentumait közlő, saját elfogult felfogása szerint jó szándékú, ám szelektív válogatás, amely meghatározta, befolyásolta az egymást váltó történészgenerációk véleményét. A Magyar Királyság és az Erdély Fejedelemség társadalma politikai megosztottságban élte át a béketárgyalások nyolc hónapját. A király hűségén maradt főrendek az 1708. évi országgyűlésen a Magyar Konföderáció célkitűzéseihez hasonló kívánságokat fogalmaztak meg, és sérelmezték, hogy bár sokat tettek az ország megcsendesítése érdekében, a békekötési tárgyalásból ki lettek zárva. Főurak és nemesek sora várt kárpótlást a nyolc éven át elszenvedett veszteségeiéli;, és igazságtalannak tartotta, hogy az amnesztiával a már előzőleg elkobzott, sőt eladományozott birtokaikat is visszakapják a megtérők.2 1 A Magyar Konföderáció tagjai, a politikai elit, a vármegyék, városok, a hadsereg és a lakosság gyakorlatilag a békekötés folyamatát hónapokon át élénk véleményekkel kísérte, sőt a nagymajtényi eskü után is értelmezte a fejleményeket. A munkácsi őrség parancsnoka, Sennyey István kancellár még azt írta, hogy többen úgy vélik, Rákóczi jobb békét kíván kötni. Amint I. József halálhíre elerjedt, felmerült, hogy érvényes-e egyáltalán a halott királynak tett eskü? Azok között pedig, akik Szatmáron még nem fogadtak hűséget, többen úgy látták, hogy az új királlyal törvényes jó megegyezést köthetnek, s Pálffy megállapodását érvénytelennek tekintették.22 Tovább bonyolította a béke megnevezését, hogy az 1711. április 28-ai önmagát konföderációnak nevező gyűlés Károlyi indítására kimondta, hogy akik „az amnesztiális grátiát" nem fogadják el, azok „számkivetettek legyenek". Az 1714-1715. évi pozsonyi országgyűlés nem iktatta be, de egységesen elfogadta, 20 Pulay Jánosnak még A Szathmári békesség 2007. évi kiadásában is rejtélyesnek tekintett személyéről eredetileg a Károlyi levéltárban őrzött, majd elveszettnek hitt levelei adnak tárgyszerű felvilágosítást. A levelekre Seres István talált rá Esze Tamás történésznek a Szegedi Tudományegyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszékén őrzött hagyatékában. Erre 1. részletesen e számbeli írását. Ezúton is köszönöm, hogy kéziratát használhattam. 21 „sőt ha eö Felségének volna is afféle szándéka, egyáltallyába azon volnánk mi megkárosodott és hűségünk miatt mindenünkből kifogyott magyarok, hogy lábaihoz borulván eő Felségének abban ellenállni kívánnánk" - mondta Pálffy a vajai tárgyaláson Rákóczinak. Pálffy beszámolója Csáky Imrének Debrecen, 1711. február 4. Österreichisches Staatsarchiv, Wien; Haus-, Hof- und Staatsarchiv; Archiv Csáky (a Csáky család szepesmindszenti levéltára), Fasc 7. Nr. 341. fol. 9. A magyar főrendek álláspontjára vö. Kalmár János e számbeli tanulmányát. 22 „a pacificatio [...] azért rossz, mert feje, vezére nélkül köttetett." Szentiványi János Rákóczinak. Munkács, 1711. május 5. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára Ms. 4968.
