Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Hargittai István: Teller (Ism.: Pók Attila) III/757

757 TÖRTÉNETI IRODALOM A szerző alkotói módszerének legjellemzőbb vonása megítélésünk szerint az alaposság, a mindenre kiterjedő figyelem. Tudja, hogy a historikus számára nem elegendő, ha csupán magasröptűen, mintegy repülőgépről veszi szemügyre a témáját, hanem bizony gyalogszerrel is be kell barangolnia a választott tárgykör zegzugos sikátorait. K. Farkas Claudia mindezt megtette, s így értékes történészmunkát alkotott. Műve a lehető legjobb pillanatban jelent meg, amikor ismét felcsaptak a viták és felizzottak az indulatok a magyarországi holokausztért viselt felelősséget illetően. Könyvének gazdag és cáfolhatatlan tényanyaga egyértelműen bizonyítja, hogy a holokauszt története nem 1944. március 19-én, a német megszállással kezdődött. A jogfosztás első lépése 1920-ra datálható, majd 1938-tól folytatódott és kiteljesedett. A közbenső időben pedig állandósult a gyűlöletbeszéd és bevett gyakorlattá vált több területen a diszkrimináció. Mindez szellemileg és politikailag előkészítette az 1944-es tragédiát. Márpedig ki vonhatná kétségbe, hogy 1920 - 1944. március 19. között az ország és kormányzata teljes önállósága birtokában volt, ezért viselnie kell a szuverenitással járó felelősséget is. Sipos Péter Hargittai István TELLER Akadémiai Kiadó, Budapest, 2011. 563 o. A 70. évét a közelmúltban betöltött Hargittai István akadémikus a krisztallográfia, a molekulaszerkezet-kutatás elméleti és kísérleti módszereinek, valamint a molekulamodellezésnek nemzetközi hírű tudósa. Mindössze két olyan házaspárt ismerünk, ahol mind a férj mind a feleség a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyikük Hargittai István és felsége a kémikus Hargittai Magdolna. Két szintén gyors és sikeres karriert elért gyermeket neveltek fel, szakmai pályájuk töretlenül ívelt az egyetemi évektől az Akadémiáig és a közös Széchenyi díjig. Egyik leglátványosabb eredményeket hozó kutatási területük a szimmetriafogalom interdiszciplináris megalapozásával kapcsolatos tevékenységük. Az interdiszciplinaritás munkáságukban nem üres frázis, nem sok természettudós asszociál a kristályok sajátosságait, a szimmetria törvényszerűségeit kutatva a Thomas Mann által a Varázshegyben leírt hópelyhekre. Az sem gyakori a kémiai szakirodalomban, hogy Degas képek táncosnőinek mozdulatait, Blake tigrisét vagy a népi hímzések rajzolatát hívják segítségül molekulák konformációjának illusztrálására. Közös munkásságuk egyik fontos területe a tudománytörténet: akik ilyen nagy sikereket értek el, maguk is kutatják a siker titkát. Több mint hetven világhírű tudóssal készítettek és publikáltak részletes interjúkat angolul és magyarul. Hargittai István több kiadásban megjelent monográfiát írt azokról a nemegyszer „Marslakóknak" nevezett emigrációba kényszerült magyar zsidó tudósokról, akik egyetemes jelentőségű eredményeket értek el a huszadik századi természettudományi alapkutatásokban és felelős értelmiségiekként vállaltak szerepet kutatási eredményeik alkalmazásában. Teller Ede (1908-2003) a legismertebb és a legellentmondásosabb személyiség e hatalmas formátumú tudósok között, mind szakmájában, mind a tágabb közvéleményben legalább annyi (ha nem több) ellenséget, mint barátot szerzett magának hosszú pályafutása során. Olyan kutatásokkal foglalkozott, amelyek eredményei alkalmazásuktól függően szolgálhatták az emberiség biztonságát vagy fenyegethették óriási katasztrófával. Hargittai István nagymonográfiája egy életrajzi regény, magas színvonalú tudomány - és kortörténet és egy tudósi önvallomás sajátosságait egyesíti. E rövid recenzió a 35 íves kötet néhány mozzanatára világíthat csak rá. A második világháborút követő hónapokban Angliában, egy Cambridge közelében lévő majorságban az akkori viszonyokhoz képest igen kényelmesnek mondható körülmények között tíz vezető német atomkutatót tartottak őrizetben. Nemhogy korlátozták, hanem támogatták, hogy beszélgessenek egymással és ezeket a beszélgetéseket (természetesen a foglyok tudta nélkül) rögzítették. A cél az volt, hogy az angolszász hatalmak vezetői minél többet tudjanak meg a német atomfegyver-fejlesztési tervekről s munkálatokról.