Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Theodor Herzl újságírói pályájának főbb állomásai a Neue Freie Presse előtt III/665
THEODOR HERZL ÚJSÁGÍRÓI PÁLYÁJÁNAK FŐBB ÁLLOMÁSAI 675 géseket és történeteket tartalmaz abban a könnyű és bájos műfajban, amelynek alapjait a franciák vetették meg a maguk »causerie-jével«. Aki még mindig azt hiszi, hogy a német nyelv nem alkalmas ennek a művelésére, az olvassa el ezt a könyvecskét; csak a nyelvet olyan mesteri szinten kell bírnia, mint ahogy ezt szerzőnk teszi. Mindazonáltal Herzl erőssége minden kétséget kizáróan a drámaiasságában rejlik. Aki tud plasztikusan olvasni, az észreveszi ezt azokban az írásokban, amelyek valójában nem tartalmaznak szereposztást. Ilyen tehetséggel jól tenné a szerző, ha tevékenységét a színpad irányába fordítaná. A siker bizonyára nem sokáig váratna magára. [...]"6 4 A recenzens ebben a tekintetben tévedett, hiszen a siker csak mérsékelten és ideig-óráig szegődött Herzl mellé: mind a bécsi Burgtheaterben, mind a berlini Hoftheaterben többször volt része visszautasításban. Némi áttörést 1885-ben a Tabarin című darabjának New York-i sikere hozott, ami megnyitotta számára néhány újságszerkesztőség ajtaját. Tk. kapott állásajánlatot a Wiener Tageblattnál, de ezt Herzl visszautasította, mivel próbaidő eltöltésére kötelezték volna.65 Bizonyos, hogy Herzl 1885-ben írt még az 1869-ben alapított Der Floh című szatirikus lap számára, de mivel szignó nélküli cikkekről van szó, nem lehet pontosan megállapítani, hogy mennyit publikált.66 Ugyancsak jelen volt a bécsi Deutsche Zeitungban, illetve a Deutsche Wochenschriftben,67 Németország Herzl 1886 júliusa és októbere között körbeutazta Franciaországot, s még ebben az évben megismerkedett Arthur Levysohnnal (1841-1908), a Berliner Tageblatt68 főszerkesztőjével, aki „csevegések" (Plauderfeuilleton) megírására kérte fel lapja számára. Ez a kapcsolat jól jött Herzlnek, hiszen néhány hónappal korábbi berlini tartózkodása nyomán még arról számolt be szüleinek, hogy miközben színházi ügyeit intézte, megismerkedett a számára fontos színházi emberekkel, ugyanakkor az újságírókkal való kapcsolatáról a következőket írja- „A zsurnalisztákkal még nem vagyok olyan viszonyban, hogy előálljak újságírói szándékaimmal. Csak 64 »Neues von der Venus«. Von Theodor Herzl. Leipzig 1887. Verlag von F. Freund. = Neue Illustrirte Zeitung, 1887. 51. sz. A cím, noha Herzl ártatlan, már korábban megjelentetett tárcákat gyűjtött egybe, félreértéshez vezetett. A kötetben bár témaként előfordul a szerelem, szexuális kérdéseket nem érint, az írásokban nincs semmiféle túlfűtött erotika. Azonban pl. a Fliegende Blätter című szatirikus hetilap nem volt hajlandó még hirdetést sem megjelentetni ilyen címmel. 65 An Moriz Szeps, 1885 végén [nincs pontos dátummegjelölés]. 66 An die Eltern, 1885. november 30., továbbá autobiográf írások, 639. 67 Ld. An die Eltern, 1885. december 3. A kettő közötti kapcsolódási pontot a történész és újságíró Heinrich Friedjung (1851-1920) jelenti, aki 1879-ben került a német nemzeti mozgalom (deutschnational) hivatalos lapjának, a Deutsche Zeitung szerkesztőségébe, melyet 1886-87-ben főszerkesztőként is jegyzett. Friedjung a kiegyezést hevesen ellenezte, véleménye szerint ez többet ártott Ausztriának, mint a königgrátzi vereség. 1883 és 1886 között kiadta a Wochenschrift et, s Herzlt is felkérte a közreműködésre. Az antiszemitizmus erősödése nyomán azonban eltávolodott a német nemzeti eszméktől. 68 Alapítója és kiadója Rudolf Mosse (1843-1920).
