Századok – 2012

KÖZLEMÉNYEK - Újvári Hedvig: Theodor Herzl újságírói pályájának főbb állomásai a Neue Freie Presse előtt III/665

668 ÚJVÁRI HEDVIG lomtörténeti kategóriában.1 4 Annál aktívabb volt a maga egyesületében, noha három hónap után be kellett szüntetni a működését. A kör legnagyobb hátrá­nyának az bizonyult, hogy a hivatalos iskolai csoporttal ellentétben ez a kezde­ményezés nem állt tanári felügyelet alatt. A tagság azonban munkával járt: ülé­senként legalább egy darabot kellett mindenkinek felolvasnia, így elképzelhető, hogy a tanárok figyelmeztették a szülőket az órarenden kívüli aktivitásra az egyre romló iskolai eredmények miatt.1 6 Bár a kör csak rövid ideig állt fent, fon­tos hitvallás volt ez Herzl részéről az irodalom irányába. Ezen túlmenően iro­dalmi sikerei jó hatással voltak rá, különösen a főreáltanodában nyújtott gyen­ge teljesítménye miatt. Bár fiatalkorának hőse Ferdinand de Lesseps, a Szuezi-csatorna tervezője volt, Herzlnek a technika iránti érdeklődését már egy másik téma váltotta fel: az írói szenvedély. Az írói pályafutáshoz azonban megfelelő iskola, azaz gimná­ziumi képzés kellett.16 Herzl az 1875/76-os tanév második felétől három osz­tályt (VI-VIII.) az 1822 óta működő Pesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Fő­gymnasiumban járt, amely akkoriban a legjobb gimnázium hírében állt. A ka­tolikus gimnáziumok szigorú rendelkezései miatt főleg ide jöttek a zsidó diá­kok, ezért az evangélikus tanintézet kifejezetten zsidó iskolának számított.17 Herzl most a nem zsidó környezetben szerzett tapasztalatok után egy olyan mi­liőbe került, amely nagyban hasonlított a szülői ház normáihoz, és prototípusa volt egy rendkívül asszimilált, de mégis zsidó közegnek.1 8 Herzl kezdetben még kielégítő osztályzatai 1877 nyarára lényegesen leromlottak; vélhetően ismét so­kat írt, de most már a szélesebb nyilvánosságnak. Életrajzi adatok szerint pub­likált a két legjelentősebb pesti német nyelvű lapban, a Pester Lloydhan és a Pester Journalban, valamint a bécsi Lebennek is küldött tudósításokat a pesti országgyűlésről.19 Mivel a család 1878 elején, Pauline halálát követően végleg Bécsbe költözött, Herzl magántanulóként tette le az érettségi vizsgát. A kérdés ezek után már csak hipotetikus: hogyan alakult volna Herzl írói pályája, ha a család nem hagyja el Pestet? Minden bizonnyal döntenie kellett volna, hogy Theodor Herzlként német íróvá vagy Herzl Tivadarként magyar íróvá váljon. Ha Pesten marad, elképzelhető, hogy unokaöccséhez, Heltai Jenő­höz hasonlóan ő is egy magyar nyelven író termékeny színpadi szerző pályáját futja be.20 Heltai maga így emlékezett vissza a magyar és a német nyelvet egy­aránt kifogástalanul bíró Herzlre : „(...) ha történetesen a magyar irodalom so­dorja magával, éppen olyan kiváló író lett volna belőle. Sőt: úgy gondolom, hogy 14 A Pest-városi Nyilvános Főreáltanoda Tizenhetedik Tudósítványa az 1870/1-iki Tanév Vé­gén. Szerk. Ney Ferenc. Jelzete: Ért 288/1863-1876. 45. 15 Handler, A.: Dori i. m. 64. 16 Steven Beller: Herzl. Wien 1996. 18-19. 17 A Pesti Ág. Hitv. Evang. Főgymnasium Értesítője (Ért. 380/1865-77) szerint az 1875/76-os tanévben 355 tanulója volt az iskolának; ebből 231 volt zsidó és csak 92 evangélikus. 18 Beller, S.: Herzl i. m. 19. 19 A pesti lapok vonatkozó évfolyamainak vizsgálata alapján ezt megerősíteni nem tudom, mi­vel saját névvel vagy akár csak T. H. szignóval ellátott írást nem találtam. Viszont Herzl unokaöccse, Heltai Jenő visszaemlékezéseiben is található utalás arra, hogy Herzl írt a Pester Lloydba. Vö. Zsol­dos Andor: Theodor Herzl. Emlékezések. New York 1981. 14. 20 Handler, A..- Dori i. m. 83.

Next

/
Thumbnails
Contents