Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
636 CZINEGE SZILVIA Sedlnitzky első hangulatjelentése a zágrábi tartománygyűlésről szeptember 27-én érkezett, ebben tudósította az államkonferenciát, hogy az eddigi ülések nyugalomban zajlottak.11 5 Ugyanakkor szeptember 23-án „Horvátország és Szlavónia rendjei" kérték az uralkodót, hogy engedélyezze követeiknek a tartománygyúlésen való megjelenést, mivel az erre vonatkozóan kiadott instrukciót alkotmányellenesnek titulálták - az ügyiratról hiányzik a legfelsőbb végzés.11 6 Novemberben József nádor levelet intézett Metternichhez a horvát kérdést illetően. Az államkancellár ezt Gervay útján jutatta el Apponyinak, aki véleményezte a főherceg irományát. A nádor levelében nehezményezte a kormány horvát politikáját valamint Haller Ferenc eltávolítását a báni méltóságból, noha ő maga is tudomásul vette a jelentések alapján, hogy Horvátországban mindkét párt Haller gróf eltávolítását szorgalmazta annak pártatlansága miatt. Másrészt nem tartotta jó ötletnek Kulmer kinevezését, mivel rokoni szálak fűzik a horvát párt vezetőihez, s így könnyen feladhatná pártatlanságát; „szigorúan tartom magam azon elvhez, hogy a kormánynak a pártok fölött kell állnia" - írta. Továbbá rávilágított, hogy noha az illírek konzervatív beállítottságúak, de ennek ellenére törekvésük demokratikus átalakulást eredményezne Horvátországban. Téves lépésnek tartotta, hogy a magyar kormány az illírek mellé állt, akiknek nyílt szándékuk elszakadni Magyarországtól. „Nem osztom Őfőméltósága nézeteit" - írta Apponyi, aki szerint „ha gróf Haller áldozat, akkor csakis a passzivitás áldozata lehet", kormányzása már tarthatatlanná vált. „Ingadozása az ellentétes vélemények között, aggályoskodása és a rendszertelenség" voltak, amelyek felkeltették Horvátország lakosságának figyelmét, és vezettek lemondásához. A gróf a problémák legfőbb okozójának a magyar ellenzéket jelölte meg, amely ilyen jellegű tevékenységével fenyegeti a Magyar Királyság integritását. A kancellár ezt követően a kormány fő feladatának jelölte meg „odahatni, hogy a mesterségesen terjesztett tévedést és a mesterségesen táplált gyanakvást felvilágosítás által leküzdjék a jóhiszeműek körében és elérni, hogy a melléktartományokban egyesüljenek a konzervatív erők; és végül a kormánynak meg kell őriznie a társországok Magyarországhoz fűződő törvényes viszonyát bármilyen zavarral szemben."11 1 Apponyi horvát politikájának egyik alappillére volt a két horvátországi párt kibékítése, amely egy egységes horvát-magyar konzervatív pártot eredményezhetne. Ezt a lépést a sajtón keresztül is próbálta szorgalmazni, Ljudevit Gajnak adott megbízást olyan cikkek írására, amelyekben az a kancellár és a kormány eljárását népszerűsíti. Gaj másrészt a kormányzat szimpátiáját is élvezte, mivel ő tudósította azt a délvidéki mozgalmakról, 1846 áprilisában például Belgrádba utazott, hogy az ottani francia-lengyel illetve orosz propagandáról írjon;11 8 szolgálatáért pedig 115 HHStA, KA, StK 1845:872. MOL X W 4462. 116 HHStA, KA, StK 1845:904. MOL X W 4462. 117 HHStA, KA, StK 1845:475 s. közli: Miskolczy Gy.: Horvát kérdés i. m. II. 402^16. Metternich Gervayhoz írott levelének és Apponyi véleményének másolata: MOL P 2256 Gervay Sebestyén hagyatéka 8. doboz No. 38. 11. József nádor levelének eredetije: HHStA, KA, StK 1845:950. 118 Kulmer Ferenc levele Gervaynak, közli: Miskolczy Gy.: Horvát kérdés i. m. II. 465-466.
