Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
632 CZINEGE SZILVIA irányuló törekvéseket, mivel összejöveteleiket állam és alkotmányellenesnek ítélték meg.10 2 A kancellária január 21-i felterjesztésének elkészülte jól demonstrálja egyrészt, hogyan készült el egy-egy felterjesztés, másrészt ezek elkészítésében és végleges szövegezésében mekkora szerepe volt Apponyinak. A piszkozatot január 21-én jegyezte le Paziazi Mihály - vélhetően ezen a napon ülésezett a bizottság a Védegylet kérdését megtárgyalandó. Ezt január 22-én Apponyi, január 23-án pedig Jósika láttamozta, illetve egyes helyeken Apponyi hosszabb, Jósika rövidebb jegyzetekkel látta el, amelyek végül belekerültek a felterjesztés tisztázatába, ami 21-i keltezéssel került az uralkodó elé. Egy kancelláriai felterjesztés elkészülte néhány napot vett tehát igénybe, a napok száma vélhetően összefüggésben állt az adott ügy tartalmi kérdéseivel. A felterjesztés keltezési dátuma pedig az a nap lett, amelyiken az adott ügyet tárgyalták, függetlenül attól, hogy a tisztázat mikor készült el. Apponyi ez esetben is aprólékos munkát végzett, megjegyzései főként kiegészítő jellegűek voltak, például mit lehet tenni a Védegylettel szemben — erre javasolta a magyarországi ipar támogatását; a felterjesztés egyik bekezdésben korábbi törvénycikkekre utalt vissza — ezek esetében beírta a pontos cikkely számot, illetve további törvénycikkeket sorolt fel. József főherceg és a kancellár egyetértettek a Védegyletet illetően - ez kiderült a nádor február végi beadványából: nem szabad nyíltan fellépni az egyesület ellen, mert attól az csak megerősödne. Apponyi kifejtette továbbá, hogy hála a Dessewffy lapjában folytatott propagandának, a Védegylet népszerűsége már nem akkora, mint korábban volt. Ez is mutatja, hogy „az egyesület csak ámításon alapszik, az ipar fellendítésére egy tehetetlen és használhatatlan eszköz. " Az viszont probléma, hogy a Védegylet „leány egyesületei" folyamatosan nőnek, és egyre több tagot számlálnak. A teendőt pedig a következőkben határozta meg: „Az tehát evidens, hogy a kormánynak pontot kell tennie e rendbontás végére, és a bajt, amit készítenek, meg kell előznie. Ezt anélkül tegye, hogy az egyesületet közvetlenü l megtámadná, vagy azt ma gát betiltaná, hanem az egyesület fórumain indítson ellene támadást — ide értve mindent, ami a törvényes rend fenntartásával és az erős kormánnyal összeférhetetlen, de nem sértve az egyesület nyilvánvaló céljait —. azokat szigorúbban és visszavonhatatlanul tiltsa be. "10 3 Apponyi meggyőződése szerint a Védegylet célkitűzései nem pusztán gazdasági jellegűek és nem politikamentesek. De óva intett a nyílt támadástól és az egyesület betiltásától, mivel a visszájára sülhet el, ha most fellépnek az egyesület ellen. Feltevése nem volt alaptalan, mivel Kossuth a január 5-i Védegylet-közgyűlésen kifejtette, minél nagyobb a kormány reakciója, annál biztosabbra vehetik a mozgalom győzelmét.10 4 Ezért inkább adminisztratív eszközök valamint a sajtóhadjárat bevetését javasolta. 102 MOL A 45 1845:42 és 78. (1845:42. tartalmazza az uralkodó január 17-i leiratát és a kancelláriajanuár 21-i felterjesztésének piszkozatát; 1845:78. tartalmazza a kancellária január 21-i felterjesztésének tisztázatát és az uralkodó határozatát), 1845:78-t közli: Andics E.: Nagybirtokos i. m. 147-151 (a kötetben tévesen N 22 József nádor titkos iratai szerepel az akta eredeti lelőhelyeként az A 45 Acta praesidialia helyett).; Andics E.: Metternich i. m. 227. 103 HHStA, KA, StK 1845:160 s. Apponyi aláhúzásaival. 104 Viszota Gy.: Vita i. m. CXX.
