Századok – 2012
TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609
KANCELLÁR ÉS KANCELLÁRIA A REFORMKOR VÉGÉN 627 és döntő vezetés alatt megfelelő irányt adjunk. Gróf Pálffy Móric, akit én Pálffy Leopold Ferdinánd helyére ajánlanék [...] a legjobb és legszilárdabb politikai állásfoglalással bír, továbbá lovagi jellemű és olyan politikai és adminisztratív szakértelemmel lát neki a munkához, hogy [...] hamarosan az egyik legrátermettebb megyei vezető lesz."74 E kinevezések és személycserék közös jellemzője, hogy nem számított a kinevezendő egyén korábbi hivatali pályafutása vagy szakmai kvalitásai, mivel az újonnan kinevezett megyei vezetőknél elsősorban a politikai orientációt és a lojalitást vették figyelembe. Például hivatali előélet nélkül nevezték ki Festetics Leót Zala megye adminisztrátorának 1845 márciusában.7 5 Festetics adminisztrátorságát megelőzően sem foglalkozott a politikával, inkább gazdálkodott valamint a művészetek iránt érdeklődött, s 1848-ban visszatért a gazdálkodáshoz és a művészetekhez, színházigazgató lett belőle. Hogy mennyire váltak be ezek a személycserék, és milyen hatékonyan tudták képviselni a kancellár és a kormány politikáját a rájuk bízott hatáskörben, nagyban meghatározták az adott megye politikai viszonyai. Festetics Leó zalai adminisztrátor politikailag megbízhatónak és lojálisnak bizonyult, de még konzervatív körökben sem számított népszerűnek. Az ellenzék tervbe vette megbuktatását, és noha működése során folyamatosan a konzervatív többség kialakításán dolgozott, az 1847. évi tisztújításon az ellenzék soraiból újult meg a tisztikar.7 6 Hasonló volt Földváry Gábor helyzete is, mivel az 1847. évi követválasztást nem tudta a kormányzat számára kedvezően befolyásolni, és megakadályozni Kossuth követté választását.7 7 A személycserék egy további jellemzője, hogy nem feledkeztek meg a leváltott tisztviselők eddigi szolgálatáról, mivel megtarthatták fizetésüket, valamint más feladatokkal bízták meg őket, vagy más tisztséget ruháztak rá, tehát továbbra is számítottak munkájukra és lojalitásukra.7 8 Kiemelt ügyek Apponyi asztalán A személycserékre vonatkozó ügyiratok elsősorban az elnöki iratok között találhatóak meg, amelyek mellett más hivatali és egyházi kinevezésekre,7 9 szabadságolásokra, fizetésemelésekre vonatkozó kérelmek is előfordulnak, ezeket elsősorban a magasabb pozíciókat betöltő hivatalnokok adták be. A bizalmasan iktatott elnöki iratok között találhatóak a kancellár közvetlen környezetébe 74 Apponyi Metternichnek 1847. május 24-én. HHStA, Staatskanzlei, Provinzen, Ungarn Karton 2. 75 MOL A 45 1845:217. Molnár András: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében. In: Zalai történeti tanulmányok, Zalai Gyűjtemény 35. Zalaegerszeg, 1994. 94. 76 Molnár A.: Zala megye i. m. 95-96. Kossuth Lajos összes munkái XI. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. S. a. r. és bev.: Barta István. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951. 28-33. 78 Jellemző, hogy többségük a század második felében is szerepet vállalt a közéletben. Prónay Albert koronaőr, illetve hétszemélyes tábla tag volt, Pálffy Móric pedig kormányzó. 79 A kinevezésekhez tartoznak továbbá azok az ügyiratok is, amelyek egy-egy egyházi vagy világi méltóság haláláról számolnak be, és ezzel kapcsolatban kérelmezik a megüresedett hely betöltését.