Századok – 2012

TANULMÁNY - Czinege Szilvia: Gróf Apponyi György a politikus hivatalnok - kancellár és kancellária a reformkor végén III/609

KANCELLÁR ÉS KANCELLÁRIA A REFORMKOR VÉGÉN 615 zabolázása, a kormánypárti többség kialakítása valamint a követutasítások befolyásolása. Az államkancellár szerint a következő országgyűlés akkor vezethet jó eredményre, ha a vezetés erős kezekben van, ezt elérni azonban nehéz feladat -írta az országbírónak 1843 elején.1

8

Metternich szándékát és terveit több „fórumon" is kifejtette, például levelezéseiben Gervay báróval 1842-1843 és József főherceggel 1843-1844 folyamán, Mailáth György országbíróval folytatott eszmecseréjében, és az Ernst Jarcke-féle memorandum is tartalmazza ezeket az elveket.19 A nádor maga is szükségesnek tartotta, hogy a megyékben rend legyen: „A megyékben [...] a főispán vagy az adminisztrátor a kormány képviselője - az, aki közvetlen befolyással tud lenni a tárgyalásokra. Ezért elkerülhetetlenül fontos, hogy üresedés esetén amint lehet, betöltsék ezeket a pozíciókat, és olyan embereket bízzanak meg, akik mindig részt tudnak venni a megyegyűlések ülésein. " Hiszen a kormány embere csak így tudja kedvezően befolyásolni a tárgyalások menetét. Hosszabb távon szükségesnek tartotta a követutasítások megszüntetését, valamint az országgyűlés olyan jellegű átalakítását, hogy az többé ne a rendek és a király együttes törvényhozó fóruma legyen, hanem olyan, ahol csak a királyi akarat érvényesül.2

0 Metternichnek a József nádorral folytatott levelezésével az volt a célja, hogy megnyerje a főherceget magyarországi terveihez. Az államkancellár szerint a fő probléma „az okoskodásra való hajlam [...]. Törvényt törvényre halmozni; mesterséges konstrukciókat hoznak létre, amelyek nem illenek az országhoz, nagy szavakat hangoztatnak, [...] polemizálnak, mindez nem vezet jóra, ahol a rossz egyszer gyökeret vert, csak úgy írtható ki, ha szavak, tettek és fantasztikus képzetek helyett a harcmezőre lépnek. [...] Sok magyarral szemben idegenként állok, így ismerem a betegséget, amely az országot megfertőzte, mert a nagy világkórház öreg orvosa vagyok. Amit a kezelésére tudok javasolni, hamarosan indítványban felterjesztem. "2

1

Egy évvel későbbi levelében az országgyűlést és a megyerendszert támadta, mint olyan tényezőket, amelyek megbénítják Magyarország közéletét, a megoldás pedig: a megyéknek más vezetés alá kell kerülniük, és így kivihető az alsótáblai biztos többség.2

2 A bevezetendő új rendszabályok kidolgozásával egy időben érlelődött az egyes dikasztériumok vezetőinek leváltása is, éppen az új politika miatt. Ger-18

HHStA, KA, StK 1843:206, MOL X 1250. 19

Metternich és Gervay levelezését közli: Friedrich Walter: Metternich und Gervay. Ein Briefwechsel. In: Mitteilungen des Staatsarchivs. Band 9. Wien, 1956. 186-262.; Metternich és József nádor levelezésének egy részét közli: Andics Erzsébet: Metternich und die Frage Ungarns. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 390-419. (továbbiakban Metternich 1973.); Jarcke-memorandumot ismerteti Andics Erzsébet: Metternich és Magyarország. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. 114-120. (továbbiakban Metternich); Varga János: Megye és haladás a reformkor derekán (1840-1843). 2. rész In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 12. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1981. 176-177. Varga János: Helyét kereső Magyarország: politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 15.; Metternich herceg - gróf Mailáth György országbíró HHStA, KA, StK 1843:206, MOL X 1250. 20

József főherceg Metternichnek 1842. január 30. közli: Andics E.: Metternich i. m. 1973. 396. (Az idézetek saját fordításaim - C. Sz.) 21

Metternich József főhercegnek 1843. január 26. közli: Andics E.: Metternich i. m. 1973. 401-402. 22

Andics E.: Metternich i. m. 204-205.