Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
606 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF mint centralisatioi doctrinái miatt a régi Pesti Hirlap emberei organumjokká nem teendik, s mivel tudják, hogy a municipalitások megtámadása által gyűlöltebbé teendi magát, hogysem hatásától félhetnének; de mert ezek változtával ha a Pesti Hírlapot valódi ellenzéki orgánummá válni látandják, szintúgy üldözendik, mint az elsőt."173 Wesselényi 1846. március 5-én is hasonló értelemben ír Kossuthnak.17 4 Nem áll rendelkezésre adat arról, hogy Kossuthot vagy Pesten tartózkodó társait aggasztotta volna a hasábjait előttük megnyitó lap jövője, ha azonban így lett volna, érthető lenne, miért írtak olyan keveset a municipalisták a kompromisszum megkötése után is a Pesti Hírlapba. A Kolozsvárott megjelenő Erdélyi Hiradó ugyanakkor névtelen cikkben ostorozta a municipalistákat, amiért azok nem írnak a Pesti Hírlapba.17 5 A Pesti Levelek címmel megjelenő írások szerzőjének kiléte nem ismert, de a hangnemből, mellyel Eötvös Józsefről nyilatkozik, úgy tűnik, hogy egy municipalista érzelmű személyről van szó. A cikkek szerzője szerint Eötvös „nem tőn annyi hasznot politikai pályán, mint tett volna irodalmin. Szerencse, hogy ismét elfoglalá helyét az Íróasztalnál. [...] Neki a' politika erőforgácsolás; már azért is, mert ott egyesülni, párthoz szegődni, 's magán nézeteit azénak alá rendelni, és sem ezt, sem azt sikerbe menni nem látni, lélekölő vesződség. Olyan elme, oly tehetség, melyben a' művészi érzék, mindig egész, teljes, bevégzett valami után eped, toldozó, foldozó mesterséggel meg nem elégedhetik."17 6 Hasonlóan lesújtó a véleménye A falu jegyzőjéről. „Kiki észrevehette azt az őrizkedő, nem őszinte, de mindenkép az igazság kimondása körül fáradozó Írásmódot, mely különösen a' Falu jegyzőjében tömérdekszer jőn elé. Ez engem mindig a' servitus obnoxiára emlékeztet, mely nem mondhatá azt, mit akart, 's éppen azért mesélt; fa és fű szájába tevén a' szót embereké helyett."177 A Pesti Levelek e mozzanatai arra utalnak, hogy a cikkek szerzője elutasítja Eötvös nézeteit, vagyis a municipalisták közé tartozik. Utóbbiakat pedig bírálatával csupán cikkek írására szerette volna bírni. Azzal viszont láthatólag nincs tisztában, hogy Eötvös valójában miért vonult vissza a politikától. Az elemzett adatok tehát arra engednek következtetni, hogy Eötvös József az 1845. november 18-ai ellenzéki tárgyalást követően 1846 márciusáig kézben tartotta a dolgokat annak ellenére, hogy a municipalisták a centralistákkal kötött kompromisszumot saját maguk számára érezték előnyösebbnek. Eötvös előzetes tervének megvalósítása azonban már Csengery Antal nevéhez fűződik, aki így szintén jelentős szerepet játszott az ellenzék egységesítésében, és a centralista eszmék elfogadtatásában. 173 Wesselényi Miklós Kossuth Lajoshoz. 1846. január 27. In: B. Wesselényi Miklós kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz. Kiad. Ferenczi Zoltán. In: Történelmi Tár 4. (1903) 193-197. 174 Wesselényi Miklós Kossuth Lajoshoz. 1846. március 5. In: B. Wesselényi Miklós kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz. Kiad. Ferenczi Zoltán. In: Történelmi Tár 4. (1903) 321-324. 175 A. n.: Pesti levelek. V EH 1846. március 10. 124. sz. 154-155. 176 A. n.: Pesti levelek. IV EH 1846. január 23. 111. sz. 52. 177 A n.: Pesti levelek. V EH 1846. március 10. 124. sz. 154-155.
