Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
A CENTRALISTÁK SZEREPE AZ ELLENZÉK EGYSÉGESÍTÉSÉBEN 603 vábbra sem volt orgánuma. Csengery azonban azáltal, hogy jelezte, mihelyt a municipalistáknak lesz saját lapja, a centralisták visszatérnek eszméik tárgyalásához a Pesti Hírlapban, egyszersmind legitimálta is csoportja reformterveit a január 1-jei programot elfogadó liberálisok előtt. Mindeközben a Kossuthtal szoros kapcsolatban álló Wesselényi Miklós attól is tartott, hogy a kialakult helyzetben a kormány is beleszól a Pesti Hirlap irányításába, és e félelmét Kossuthtal is tudatta.16 3 A fellelhető forrásokból azonban nem derül ki, hogy e figyelmeztetésnek volt e valami hatása a municipalisták tevékenységére. Mindezen események együttes hatása és a lehetőségek felmérése arra kényszerítette Batthyányékat, hogy a következő, 1846. februári ellenzéki kongresszuson újragondolják a Pesti Hirlap ügyét és kapcsolatukat a centralistákkal. Az itt hozott döntésekről Teleki László Wesselényi Miklóshoz 1846. február 19-én írt leveléből16 4 szerezhetünk tudomást. A levélből kiderül, hogy a municipalisták azért nem tudtak megegyezni Landererrel, mert az „csak a régi szerződés mellett akar megmaradni, ez pedig a hirlap jövedelmeibe egyedül őtet (Heckenastot és Landerert) részesiti és a szerkeztésbei avatkozásukat lehetlenné nem teszi". Csengery pedig, aki lemondását korábban a municipalisták Landererrel való megegyezéséhez kötötte, „kész ugyan még mindig - lemondani", de arra, hogy ő legyen a szerkesztő és magát Telekiék ellenőrzése alá rendelje, „bármi kedvező ajánlatok által sem" bírható. Mindezek után a municipalista vezetők elhatározták, hogy „semmire sem kötelezve" magukat, „a hírlapot mig az a f. e. Január lJé n kijött programme értelmében leszsz szerkeztve", „szellemi tekintetben" elősegítik, vagyis írnak bele, és rokon elvű barátaikat is megkérik erre, Eötvösnek és Trefortnak pedig újra engedélyezik a lapban való publikálást. Csengery ugyanakkor szavát adta, hogy a lapot a továbbiakban az ellenzék vezetőivel konzultálva vezeti, és azon kérdéseket, melyekben nem értenek egyet, „nyilt kérdéseknek tekindendi melyekre nézve a pro és contra irt czikkeket egyiránt — és pedig taglaló jegyzetek nélkül — béveendi". A levél tanúsága szerint az ellenzék megyerendszert védelmező szárnyának vezetői — Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Szentkirályi Móric, Kossuth Lajos, Klauzál Gábor, Bezerédy István, Teleki László — reménykedtek abban, hogy „a Pesti hirlap az ellenzék organuma leend", és „mindnyáján ugy találták hogy igy már a hirlap ügyét szellemileg lehet is kell is előmozditni". Ráadásul ezek a vezetők elhatározták, hogy tekintélyesebb ismerőseiket fel is szólítják a lap támogatására. Teleki e döntés szellemében levelében arra kérte Wesselényit, hogy írjon a Pesti Hírlapba, és szólítsa fel ugyanerre ismerősei közül azokat, akiket alkalmasnak tart a publikálásra. Teleki Wesselényi barátai közül név szerint Kemény Zsigmondot emelte ki. A levélből kiderül, hogy a Csengery által a Pesti Hirlap 1846-os első, beköszönő számában közzétett programot Telekiék is elfogadták, így azt az ellenzék közös programjának kell tekintenünk, mely egyúttal a későbbi együttműködés 163 Wesselényi Miklós Kossuth Lajoshoz. 1846. január 27. In: B. Wesselényi Miklós kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz. Kiad. Ferenczi Zoltán. In: Történelmi Tár 4. (1903) 193-197.; Wesselényi Miklós Kossuth Lajoshoz. 1846. március 5. In:B. Wesselényi Miklós kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz. Kiad. Ferenczi Zoltán. In: Történelmi Tár 4. (1903) 321-324. 164 Teleki László Wesselényi Miklóshoz. OSZK Kézirattár. Levelestár. 1846. február 19.
