Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
592 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF békejobbot, és ugyanúgy ellenségeiknek tekintik a centralistákat, mint a konzervatívokat. írása hátralevő részében cáfolja Eötvös megállapítását, mely szerint a munícipalisták is a központosítást tűzték volna ki célul. Kifejti ugyanakkor, hogy csoportja nem minden centralizációnak ellensége. Ennek bizonyítására vitapartnerét az Erdélyi Hiradó két korábbi cikkéhez utasítja.12 0 Sérelmezi továbbá a centralisták eljárását, miszerint ők a reformok terén történő minden előrelépést saját agitációjuk eredményeként tüntetnek fel. Kiáll továbbá Kovács Lajosnak a Pesti Hirlap közleményei közti következetlenséget kimutatni szándékozó gondolatmenete mellett. Központosítás és önvédelem II című cikkében egyszerre polemizál a Budapesti Híradóval és a Pesti Hírlappal. A pesti konzervatív lap ugyanis Eötvös cikkei mentén indított támadást az Erdélyi Hiradó ellen, amit Teleki láthatóan nem tud megbocsátani a centralistáknak.121 A Budapesti Hiradó szerint a megyerendszer népszerűtlenné válásáért az ellenzék helyhatóságokban mutatott magatartása — a korteskedés és a különböző visszaélések — a felelős. Teleki ezzel szemben megállapítja, hogy a megyei élet — a már-már megszűnt megyei politizálás — újjászületése a haladó párt műve, és kijelenti, hogy ,,[a]' haladó párt nem késett e' visszaélések fékezésére jó lélekkel föllépni", a kihágások megtorlásának szabályozását csak azért gátolja az ellenzék, mivel azt szerinte jobban ki kell dolgozni.12 2 Cikke végén Teleki visszatér a Pesti Hirlap központosítással kapcsolatos elképzeléseihez, és hosszasan cáfolja azokat. Az Erdélyi Hiradó tehát nemet mondott Eötvösék közeledési kísérletére. Ennek okát Teleki Domokos a centralisták eszméikhez való ragaszkodásában jelölte meg. írásaiból azonban nyilvánvaló, hogy saját elveiből ő sem volt hajlandó engedni. Teleki és az Erdélyi Hiradó a centralista Pesti Hírlappal végül Csengery — általam később tárgyalandó — új programot adó cikkének megjelenése után békült meg,12 3 mely 1846. január l-jén jelent meg. Erről a Rokon hangok című írásból szerezhetünk tudomást.12 4 Legközelebb 1845 szeptemberében került napirendre a közeledés kérdése, mikor a Pesti Hirlap Szemere Bertalannak egy fáklyás zene alkalmából tartott szónoklatát közölte.12 5 A centralisták feltehetően korábbi tapasztalataikból okulva folyamodtak ehhez a megoldáshoz, hiszen sejthették, hogy ha korábban cikkeikkel nem tudtak célt érni, akkor most sem fognak. Ellenben, ha túl gyakran hangoztatják közeledési szándékukat, saját gyengeségük érzését keltik. Szemere beszédének közlésével azonban módjuk nyílt úgy érvelni az egységesülés mellett, hogy nem 120 Az Eötvös figyelmébe ajánlott cikkek - Gr. Teleki Domokos: Hirlapi sajtónk. II. EH 1845. január 7. 2. sz. 9-10.; Uő: Hirlapi sajtónk. V EH 1845. február 18. 14. sz. 105-106. 121 A szóban forgó, Budapesti Hiradó-beli cikkek - D [Dessewffy Emil]: A Pesti Hirlap legújabb vallomásai. II. BpH 1845. július 8. 211. sz. 17.; D [Uő]: A központosítok tévedései. BpH 1845. július 11. 213. sz. 25-26.; D [Uő]: Lehetne-é rajtunk igazítani?. BpH 1845. július 18. 217. sz. 41. 122 Az 1843—44-e.s országgyűlésen a megyei kihágások akadályozására kidolgozott törvényjavaslat megbukott; Dessewffy Emil ezért az ellenzéket hibáztatta. 123 Csengery Antal: [Új program], PH 1846. január 1. 599. sz. 1. 124 X. Z. [Gr. Teleki Domokos]: Rokon hangok. EH 1846. január 16. 109. sz. 33. 125 •: Fővárosi Újdonságok. PH 1845. szeptember 28. 546. sz. 211.; a. n.: Szemere Bertalan' nézetei az ellenzék' jelen állásáról. PH 1845. október 2. 548. sz. 219.
