Századok – 2012
TANULMÁNY - Gábori Kovács József: A centralisták szerepe az ellenzék egységesítésében III/563
576 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF rátjával a Kossuth tevékenységéről szerzett értesüléseit is, melyek szerint a hírneves szerkesztőt „Bécsben biztatták, de nem a jövő év előtt. Utasíttatott szerezni a lévő lapok közül".5 3 Kossuth ugyanis a Pesti Hírlaptól való eltávolítása után igyekezett új lapot szerezni, azonban próbálkozásait a kormányzat rendre meghiúsította. Először Budapesti Évlapok címen szeretett volna saját folyóiratot indítani, majd az engedély megtagadása után — és az udvarnál kapott utasításnak megfelelően — a már létező lapok jó részével tárgyalt (Jelenkor, Nemzeti Újság, Hirnök, Mercur, Erdélyi Hiradó), míg végül 1845-ben az Iparegyesület lapjánál, a Hetilapnál kapott publikációs lehetőséget, ahová azonban politikai témájú cikkeket nem írhatott.5 4 Szemere kötődését a laphoz jól mutatja, hogy tanácsokat is ad Szalaynak. Szerinte barátja akkor fog „megélni, megállni", ha kitartó lesz, „ha az abstract, a reminiscentiákkal teljes Írásmódot" elhagyja „s nem vévén fel Kossuth francia-spanyol lobogását, hősi modorát", az lesz, aki az életben is, „nyers, különc (de okosan), gúnyos élesen, humoros". „Ez új iz, új szin lesz, ingerelni fogja az olvasókat,- eleinte az ember száját összehúzza a savanyúság miatt, aztán az előbbi édes után oly jónak találja".55 Szemere itt kifejtett nézetei rokonságot mutatnak a centralisták követendő publicisztikai stílusról alkotott elképzeléseivel,5 6 melyről Szalay már szerkesztőként való bemutatkozásakor is ejtett szót: „Egy uj időszak' előestvéjén, annyi mozgalomnak közepette, midőn az alkotmányos eszmék, ha csak szemenkint is, a' gyakorlati élet' mezejére lépni készülnek, 's midőn ezeket ennélfogva az érzelgő szóárból, a' szertehullámzó általánosságból kiemelnünk, határszéleiket kimutatnunk, mind magokban, mind másokkal viszonyban feltüntetnünk, szóval, tisztán és szabatosan formulázni kelletik".5 7 Szalay tehát a pontos, szabatos, érzelmektől mentes fogalmazás mellett érvel, amivel bizonyos mértékig Szemere is egyetért, mikor elítéli Kossuth stílusát. Szerinte azonban Szalaynak ahhoz, hogy sikeres hírlapíró legyen, nem elég pontosan és érzelemmentesen írnia, hanem vállalnia kell a rendszerint gúnyos hangnemben zajló polémiát más lapokkal, és fel kell hagynia külföldi olvasmányélményeinek puszta ismertetésével, és ha lehet, alkalmaznia kell még ha nem is írt a lapba, komoly segítséget nyújtott a centralistáknak a szerkesztés zökkenőmentes átvételéhez. Ugyanez lehet igaz Lónyay Menyhértre is, akiről azt íija Szemere levelében, hogy Szinthay Jánosról ő is írni fog Szalaynak. Ezt erősíti meg Trefort július 6-i levele is, melyben azt állítja, hogy Lónyay cikket ígért neki a lap számára. - Trefort Ágoston Szalay Lászlóhoz. OSZK Kézirattár. Levelestár. 1844. július 6. - A Szemere által Borsodi levelezőnek ajánlott Vadnay Miksa mellett Miskolcról 1845 tavaszától az XXX jelű Szűcs Miklós is írt tudósításokat a Pesti Hírlapba. 53 Szemere Bertalan Szalay Lászlóhoz. 1844. június 1. Ruszoly J.: Szemere i. m.. 26-28. 54 MST I. 751-759. 55 Szemere B.ertalan Szalay Lászlóhoz. 1844. június 1. In: Ruszoly J.: Szemere i. m. 27. 56 A centralisták publicisztikai stílusára vonatkozólag 1. - Fenyő István: Magyarság és emberi egyetemesség: Eötvös József, a publicista. In: Eötvös József: Reform és hazafiság. Publicisztikai írások. I—III. (Eötvös József Művei) Szerk. Bev. Fenyő István. Bp. I. 1978. 5-81.; Fenyő I.: A centralisták i. m. 265, 271-273, 281-282, 285-288.; Gábori Kovács József: „írói dicsőséget nem kerestem". Anonimitás és a szerzői attribúció lehetőségei a centralista Pesti Hírlapban. Irodalomtörténeti Közlemények 113. (2009:5) 539-574. 57 Szalay László: [Az olvasóhoz], PH 1844. július 4. 366. sz. 451.; ua. In: Szalay L.: Publicistái dolgozatok. I. i. m. 188-193.
