Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Hermann Róbert: A Szemere-kormány külpolitikája III/543
548 HERMANN RÓBERT lenne szerencsés, ha ezt az iratot éppen egy lengyel kézbesítené, s ezért nem továbbította azt a címzetthez. Nem mintha a kézbesítés bármit is javíthatott volna a helyzeten, s visszatarthatta volna az orosz hadsereget a beavatkozástól.28 A levél kézbesítésének elmaradását Batthyány Kázmér május 27-i levelében sajnálattal vette tudomásul.2 9 Szintén az orosz intervenció semlegesítését célozta az Oszmán Birodalom felé indított akció. A kormány május 19-én arra a hírre, hogy Bem tábornok a Bánságból Havasalföldre úzte vissza az onnan betört erdélyi cs. kir. hadtestet, elhatározta, hogy felszólítja a szomszédos tartományok kormányait, különösen pedig a román fejedelemségekben lévő török hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a magyar szuverenitást, s a nemzetközi jog értelmében fegyverezzék le a területükön lévő cs. kir. csapatokat. Miután Moldvában és Havasalföldön 1848 nyara óta orosz csapatok is állomásoztak, s már megkezdődött a Magyarország elleni orosz intervenció előkészítése, egy ilyen akció nyilván orosz-török konfliktust okozott volna, amely kihívta volna Nagy-Britannia és Franciaország fellépését Törökország mellett: azaz, ilyen módon a magyar szabadságharc a nemzetközi politika főáramába kerülhetett volna. A minisztertanács határozata lényegében ezt a célt szolgálta. A kormány nem alaptalanul, úgy vélte, hogy a határ menti török parancsnokok aligha lesznek hajlandók önállóan dönteni egy ilyen fontos kérdésben, ezért Batthyány Kázmér a magyar kormány megbízottjaként Isztambulba küldte Andrássy Gyula grófot, hogy a török kormánynál tegyen lépéseket a cs. kir. csapatok lefegyverzése érdekében. A Csorba Györy által nemrég publikált megbízólevélből azonban kiderül, hogy Andrássy ennél tágabb tárgyalási ajánlattal indult az oszán fővárosba: a formális szövetségkötésen kívül a magyar kormány az Oszmán Birodalommal való uniót is felajánlotta. Andrássy csak május 29-én hagyta el Debrecent, s június 24. körül érkezett meg Sztambulba.30 Május 21-én a magyar hadsereg visszafoglalta az ország fővárosát, Budát. A hírt Batthyány május 23-án körlevélben tudatta a külföldi magyar ügynökökkel.3 1 A magyar kormány ugyanis abban reménykedett, hogy a főváros visszavétele után a nyugati nagyhatalmak is el fogják ismerni az ország függetlenségét. Ez magyarázza, hogy újabb kiküldetésekre került sor, így május 23-án Svájcba 28 Henryk Dembinski - Batthyány Kázmér, Bártfa, 1849. május 24. Közli V. Waldapfel E.\ A forradalom... i. m. IV 553-554. 29 MOL R 23. Henryk Dembinski iratai. 2. k. No. No. 43. Francia eredetiben és magyar fordításban kivonatosan közli Danzer F. A.: Dembinski Magyarországon i. m. 285-286. 30 A május 19-i minisztertanácsi határozatot köli KLÖM XV 378-379. és F. Kiss Erzsébet-. Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok. Bp., 1989. 72-73. Megbízólevelét közli és elemzi Csorba György: Egy török-magyar szövetség ajánlata 1849-ből. In: A források bűvöletében. Ünnepi tanulmányok Katona Tamás 75. születésnapjára Szerk. Hermann Róbert és Zakar Péter. Szeged, 2007. 47-60. Debrecenből való elindulására ld. Batthyány Kázmér máj. 29-én kelt, 99/kü. számú átiratát a pénzügyminisztériumhoz. MOL PM PO No. 7046. Küldetésére Id. Hermann Róbert: „A szép akasztott". Andrássy Gyula 1848—49-es szerepéről. Hadtörténelmi Közlemények, 103. évf. (1990) 4. szám. 37-53. 31 Batthyány Kázmér - Pulszky. Debrecen, 1849. május 23. 76/kü. OSZK Kt. Fond VIII/54. Közli Pulszky F.: Eletem és korom i. m. 542-543.
