Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Hermann Róbert: A Szemere-kormány külpolitikája III/543
546 HERMANN RÓBERT kormány első — még Kossuth által kezdeményezett — külpolitikai akcióját május 10-re datálhatjuk, amikor Szirmay Pál képviselőt küldték ki Galícián át Berlinbe, hogy vegye fel a kapcsolatot az ottani orosz képviselettel.1 5 Ez a kiküldetés már megelőlegezte a kormány következő fő külpolitikai célját. Május 10-én megérkezett az első jelentés arról, hogy Krakkó környékére 80.000 főnyi orosz sereget várnak.1 6 Az ezt követő napokban egyre újabb és újabb hírek érkeztek a fenyegető orosz beavatkozásról. A magyar kormány számolt ezzel a veszéllyel, hiszen 1849 január-márciusában Erdélyben már harcoltak orosz erők. Ez azonban nem hivatalos segítségadás volt.1 7 1849 május közepén azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Miklós orosz cár hivatalosan fog fegyveres segítséget küldeni I. Ferenc József császár megsegítésére és a magyar függetlenségi harc elfojtására. Ettől kezdve a kormány fő célja az volt, hogy diplomáciai eszközökkel akadályozza meg az orosz intervenciót. Az eszköz pedig — akárcsak a függetlenség elismertetésénél — a nyugati nagyhatalmak, illetve az európai közvélemény mozgósítása lett volna. A kormány nem tudott a Baltalimánban kötött orosz-török szerződésről, amely lényegében előkészítette az intervenciót.1 8 Batthyány Kázmér külügyminiszter május 14-én nevezte ki Pulszky Ferencet Magyarország angliai megbízottjának. A megbízólevélben figyelmeztette, tegyen meg mindent az orosz beavatkozás megakadályozására. Batthyány szerint Anglia saját külpolitikai elvével, ti. hogy egyetlen államnak sincs joga a másik belügyeibe beavatkozni, kerülne ellentétbe, ha tűrné az orosz intervenciót. Az intervenció azt is jelenti, hogy Ausztria képtelen a saját lábán megállni, s így Oroszország, „az angol keleti politika e természetes ellensége" nagy előnyhözjuthatna.19 Pulszky kinevezését Batthyány május 15-én közölte Palmerston angol külügyminiszterrel is.2 0 Ugyanezen a napon Pulszky és Teleki kapott egy részletesebb, francia nyelvű utasítást is, amelyben utasította őket, hogy érjék el, neti áttekintését ld. F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. A Magyar Országos Levéltár Kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Bp., 1987. 208-210. 15 KLÖM XV 266. A cári udvarhoz történő küldetést az újabb szakirodalomban kétségbe vonta Kosáry D. \ Magyarország és a nemzetközi politika i. m. 89-90. Szirmay azonban később haditörvényszéki vallomásában határozottan állította, hogy Kossuth Szentpétervárra küdte őt „perfid megbízatással", amit esze ágában sem volt teljesíteni, s a megbízatást arra használta fel, hogy elhagyja az országot. Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., 2002. 864. 16 KLÖM XV 263. 17 Gyalókay Jenő: Az első orosz megszállás és Erdély felszabadítása (1849. januárius 31. - március 28.) Bp., 1931.; Barbara Jelavich: The Russian Intervention in Wallachia and Transylvania, September 1848 to March 1849. In: Rumanian Studies. An International Annual of the Humanities and Social Sciences. Ed. by Keith Hitchins. Volume IV 1976-1979. Leiden, 1979. 16-74. 18 A szerződés szövegét közli Roumanie d'Andrinople a Balta-Liman 1829-1849. Rcgne de Bibesco. Correspondance et documents 1843-1856. Par le Prince Georges Bibesco. Paris, 1893. Tome Premier. 438-440. 19 Batthyány Kázmér - Pulszky. Debrecen, 1849. május 14. 35/kü. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár. (OSZK Kt.) Fond VIII/54. Közli Pulszky Ferenc: Eletem és korom. Sajtó alá rendezte Oltványi Ambrus. Magyar Századok. Bp., 1958. I. k. 540-541. 20 OSZK Kt. Fond VIII/1785. Közli Horváth, E.: Origins of the Crimean War i. m. 147.
