Századok – 2012
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZEMERE BERTALAN - Urbán Aladár: A rendőrség országos megszervezése és Madarász László rendőrminisztériuma 1848-ban III/517
A RENDŐRSÉG ORSZÁGOS MEGSZERVEZÉSE 1848-BAN 539 tüzérrel és néhány ágyúval."12 4 Erre a szerelvényre így emlékezett Duschek Ferenc: „1848. december 31-én este még Kossuth előtt felszálltam arra a vonatra, mely egyúttal Bonis felügyelete mellett az ország koronázási jelvényeit is szállította Szolnokra."125 1849. január 1., a kormány és az országgyűlési képviselők költözése nem mondható gördülékenynek.12 6 Reggel elsőként Kossuth és környezete, illetve Madarász és a rendőri hivatal személyzete távozott. Az eseményekre emlékezve Madarász 1878-ban József öccsének így írt: '1848. december utolsó napján az országgyűlés határozata után azonnal és egyenesen az ülésből menvén a vasúthoz, mentünk Debrecenbe."12 7 Madarász egyébként még január 1-én, nyilván a kora reggeli órákban kérő és egyben utasító levélben fordult Csány Lászlóhoz. Azt kérte, hogy utasítsa a minisztériumokat vezető osztályfőnököket: „a szükséges, de nem igazán számos személyzettel" és a legszükségesebb kellékekkel 24 órán belül Szolnokra induljanak.12 8 Ugyancsak még január 1-én intézkedett Madarász a Közlöny szerkesztőségi és nyomdai személyzetének Debrecenbe költözéséről. A rendelet azonban nem találta Gyurmány Adolf szerkesztőt, aki igen hamar eltávozott. így Kelemenfíy László segédszerkesztő állította a személyzet (szerkesztők, gépész és segédek, gépészlányok) névsorát.12 9 Csány László január 1-én bejött Promontorról (Budafokról) a fővárosba, ahol a kormánynak hűlt helyét találta. Meglepetéséről így számolt be Kossuthnak: „Bejöttem Pestre ma reggel értekezendő a teendőkről, és mikor ideértem, már senkit nem találtam. Azt sem tudtam, kihez intézzem első szavaimat, első lépéseimet." Legfrissebb benyomását említette, rosszallását fejezte ki a kétségtelenül gyors eltávozás miatt. „Seregünk demoralizálva, egypár nap reorganizációt kíván; csak engemet várt volna be a kormány, egypárnapi előkészület előkészítette volna a közönséget és a távozásnak ily hatása nem lett volna. Sem ma, sem holnap ellenséget látni nem fogunk..."13 0 Csányra maradt tehát a kiürítés irányítása és a kormány nélkül maradt főváros életének szervezése mindaddig, amíg az ellenség oda be nem vonul.13 1 Csány azonban nem működött kormánytisztviselői, pontosabban rendőri segítség nélkül. Hajnik Pál, a Szemere által szervezett, volt Országos Rendőri Hivatal vezetője (akit Madarász osztályigazgatónak nevezett ki) ugyanis nem utazott el Madarásszal és közeli munkatársaival, hanem visszamaradt Csány segítésére. Amikor Borsitzky Gyula, a Madarász által 1848 decemberében kinevezett munkatársak egyike a 124 RPK 1849-1-334/b. 125 Szószék és csatatér 237. A pénzügyminisztérium készületeire F. Kiss, Minisztériumok 291-292. 126 A szervezésre, illetve a szervezetlenségre Menekülés 20-22 A hangulatra Gyulay naplói II. 254. 127 Szószék és csatatér. A levél a sietséget azzal indokolta, hogy hír szerint Pestre „érdemes polgárok" arról tanácskoztak, hogy Kossuthot el kellene fogni. 128 KLÖM XIV 15. Az utasítás tehát nem várta a teljes hivatalnoki személyzet elutazását. Az igazságügyi szervek utazásáról Kossuth jan. 2-án Szolnokról Madarászhoz intézett rendelet útján intézkedett. KLÖM XIV 23. 129 RPK 1849-30-95. A jan. 1-én kelt jelentés Debrecenben kiegészült egy jan. 29-én készült és itt található jelentéssel, amely a személyzet fizetését kívánta biztosítani. 130 KLÖM XIV 16-17. Kossuth levelezése 130-131. 131 A jan. 1-4. közötti intézkedésekre Csány iratai II. 132-140. Hermann, Csány 200-206.
