Századok – 2012

TÖRTÉNETI IRODALOM - Segregation - Integration - Assimilation. Religious and Ethnic Groups in the Medieval Towns of Central and Eastern Europe (Ism.: Gulyás László Szabolcs) II/474

474 TÖRTÉNETI IRODALOM nyelvű munkákra, tizenkettő a forrásokra és nyolc és fél az idegen nyelvű szakmunkákra.) A szerző állításait rendszerint mégsem a szakirodalomra hivatkozva, hanem a forrásokig visszanyúlva, hosszabb-rövidebb idézetekkel igazolja. A szövegbe iktatott zárójeles utalásokban a 11-13. század angliai történetének minden érdemleges elbeszélő forrása felbukkan. A forrásokba vetett bizalma töretlen. Rájuk támaszkodva sorolja fel — szinte különálló mellékletként — például a Hódító Vilmos angliai trónigénye mellett szóló érveket, valamint azokat a bizonyságokat, amelyek Becket Tamás sorsot kihívó, önmaga vesztét okozó viselkedését igazolhatták. Utal a korabeli angol történelem szerény magyar kapcsolatára, Vasbordájú Edmund fiainak magyarországi száműzetésére, Skóciai Szent Margit feltételezett félig magyar voltára (de gyorsan megjegyzi, hogy ezt az újabb magyar történetírás kétségbe vonja), valamint utal egy virtuális kapcsolatra is, amikor a Domesday Book-ból a Walesi bárdok ban megemlített Montgomery earl birtokának leírását idézi. Arany János szép nyelvezetével persze ezen kívül is találkozhatunk, hiszen a munka az ő fordításában többször idéz a János királyhóX. Más versidézetekkel Illyés Gyula, Vas István stb. ugyancsak patinás fordításában találkozhatunk. Az állítások mellett szerző alapvető célja persze a sztereotípiák cáfolata. Munkájának vissza-visszatérő fordulata a „nem igaz az, hogy..." mondatkezdés. Ha a munkával szemben valamiféle kritikát akarnánk megfogalmazni, akkor legfeljebb a fejezetek hosszának aránytalanságára, vagy bizonyos fogalmazásbeli figyelmetlenségekre tudnánk utalni. Amíg a könyv első felében egy-egy uralkodóról több rövidebb fejezet szól (Hódító Vilmosról három is), addig a későbbiekben valamely uralkodót egyetlen (hosszabb) fejezetben foglal össze. Máskor egy-egy — a szerzőnek úgy látszik megtetsző — kifejezés ismétlődik akár néhány oldalon belül is: a Becket érseket meggyilkoló lovagok visszatértek „immár fegyverben", majd „elveszítették fejüket". Ezt természetesen nem róhatjuk fel hibának, hiszen a szöveg ettől függetlenül szépen fogalmazott, jól érthető, amit különösen a krónika szövegek magyarra fordításánál kell méltányolnunk. Hiányolhatjuk viszont a mégoly gazdag bibliográfiából a Sellar és Yeatman szerzőpárosnak a 17. lapon említett — az angol történelem egyes kérdéseinek megítélésében bekövetkezett gyökeres változást tükröző — könyvét (1066 és effélék). Szerző a forrásokat tanulságul hívva próbálja kiigazítani az angol történelemről az angliai köztudatban meggyökeresedett téves sztereotípiákat. A szigetország történetírásának tapasztalatait figyelembe véve, az angol közvélemény hagyománytiszteletét (és makacsságát) ismerve azonban maga is bevallja, hogy ennek nem sok realitása lehet, még akkor sem, ha ma a legnevesebb angol történészek is ezt az álláspontot képviselik. A fenti mítoszok, a hiedelmek az angol nagyság elválaszthatatlan részét képezik és — amint a látszat mutatja — azok is maradnak még hosszú ideig. A mítoszok elleni küzdelem persze a történetírásban aligha számíthat hálás feladatnak. Amikor — immáron bő félévszázada — egy tendenciózus történeti szemlélet kényszere folytán a magyar történetíróknak is át kellett értékelniük saját múltunk néhány eseményét, valamint ismert (és addig kevésbé ismert) szereplőjét, ez a kísérlet is csak átmeneti eredményeket hozott. A „deheroizálás" leginkább a társadalom felső rétegeihez tartozó szereplőket (uralkodókat, arisztokratákat, nemeseket) érintette, hogy helyükbe népi származású, lehetőleg forradalmi szemléletű hősöket állítson. Ha Magyarországon a forradalmi szemléletű marxista történetírásnak átmenetileg sikerült is hatnia a demokratizálódott közvéleményre, Angliában a történészek nem számíthatnak ilyen „segítségre". Oroszlánszívű Richárd tehát marad hős, Földnélküli János pedig bűnbak apja és bátyja vétségeiért is. ifj. Barta János SEGREGATION - INTEGRATION - ASSIMILATION Religious and Ethnic Groups in the Medieval Towns of Central and Eastern Europe Edited by Derek Keene, Balázs Nagy and Katalin Szende Ashgate, 2009. 263 o. SZEGREGÁCIÓ - INTEGRÁCIÓ - ASSZIMILÁCIÓ Vallási és etnikai csoportok Közép- és Kelet-Európa középkori városaiban A 2009 novemberében az angol Ashgate kiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet a Közép-európai Egyetemen 2003 februárjában megrendezett, ugyanezen címet viselő és már tematikája miatt is nagy érdeklődést kiváltó konferencia huszonkilenc előadása közül tizenhármat tesz közzé (vö. Nagy Balázs - Szende Katalin: A különbségek összekötnek? - Szegregáció, integráció és asszimiláció a középkori városokban. Beszámoló a Közép-európai Egyetemen tartott konferenciá-