Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Egy legenda nyomában. Szapolyai János és ecsedi Bátori István viszonya 1526 előtt II/443
SZAPOLYAI JÁNOS ÉS ECSEDI BÁTORI ISTVÁN VISZONYA 1526 ELŐTT 461 rében Bolti Csűri Imre és Besenyődi Berei János,15 7 1524 februárjától 1526 tavaszáig pedig Besenyődi Berei János volt az alispán.15 8 Mi következik mindebből? Mielőtt válaszolnánk, érdemes megnéznünk az egyes alispánok familiárisi kötődését. Csobaji János alispáni említésével egyidőben az ecsediek kijelölt királyi embere volt egy birtok iktatására,15 9 a familiárisi függést erősíti, hogy ekkor bizonyíthatóan András volt az ispán. Petri Ders Máté 1524 júniusában mint András familiárisa hatalmaskodott.160 Velük szemben Bolti Csúri Imre 1520 júniusában a Szaniszlóflak szinyéri várnagya volt,16 1 azaz biztosan familiárisaik közé tartozott. Nem tudjuk, hogy alispáni posztjától mikor vált meg, de 1524. június 12-én már özvegye szerepel.16 2 A legnehezebb helyzetben Berei János személyével kapcsolatban vagyunk. O 1519. április 20-tól 1523. február 26-ig mutatható ki a megye szolgabírájaként,16 3 és ez utóbbi időpontban Petri Ders Mátéval együtt követett el hatalmaskodást. Ráadásul 1511. július 16-án Szatmár megye szolgabírái között szerepel egy Berei János nevű személy,164 akiről könnyen elképzelhető, hogy valamikor ezután a Szabolcs megyei Besenyődön szerzett birtokrészt és áttelepült oda. Összegezve tehát az eddigieket, azt mondhatjuk, hogy 1519-ben Várdai csak névleg (vagy még úgy sem) foglalhatta el az ispánságot, Szaniszlófi István viszont 1520-1521 folyamán egyedül, majd 1523-ban és 1524 szeptemberéig Bátori Andrással közösen viselte a tisztséget. Bátori András ennek megfelelően 1519 közepéig biztosan, majd 1522-ben egyedül, 1523-ban Szaniszlófi Istvánnal közösen és valószínűleg 1524 szeptemberétől ismét egyedül viselte az ispánságot. Adódik a következtetés, amely szerint az ecsedi Bátoriak a bácsi országgyűlés határozata értelmében elvesztett ispánságukat a somlyóiakkal történt (birtokjogi) megegyezés révén szerezték vissza, s e tranzakció felett Szapolyai János bábáskodott. (Egyet semmiképpen sem szabad elfelejtenünk: János vajda ekkor már Szabolcs megye egyik legnagyobb birtokosa volt.) Zárásképpen elmondható, a fentiek fényében ideje véglegesen leszámolnunk azzal a legendával avagy tévhittel, hogy a Mohács előtti években a Magyar Királyság belpolitikai életét a Bátori és Szapolyai közötti ádáz ellentét határozta meg. Mindezek után persze felmerül a kérdés, hogy mégis mi lehetett az oka a 16-17. századi történetírók munkáiban megrajzolt meglehetősen egy-157 Szabolcs II. 793. sz. 158 Szabolcs II. 15. 159 Doc. Bathoriana 220. sz. 160 a Perényi család levéltára 1222-1526. Közzéteszi Tringli István. (A MOL Kiadványai II. Forráskiadványok 44.) Bp. 2008. (a továbbiakban: Perényi) 843. sz. 161 Perényi 820. sz. — Azt mindenképpen jeleznünk kell, hogy Imre 1518 nyarán és őszén az ecsediek (Doc. Bathoriana I. 220., 222-223. sz.), míg 1495 őszén somlyói Bátori János (Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban [1300-1525]. Összegyűjtötte, átírta Balogh István, szerk. Érszegi Géza. Nyíregyháza 2000. [A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai II. Közlemények 21.] 85. sz.) kijelölt királyi embere volt. 162 Perényi 844. sz. 163 Szabolcs II. 16., DF 225 196. 164 Piti Ferenc - C. Tóth Norbert - Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei (1284- 1524) Szerk. C. Tóth Norbert. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 65.) Nyíregyháza 2010. 39.
