Századok – 2012
TANULMÁNY - Balogh Margit: Ikonná dermedt emlékirat, avagy egy jó pásztor naplója. Mindszenty József bíboros emlékiratainak története I/3
42 BALOGH MARGIT szólt, a magyar katolikus egyház regnáló püspökeit pedig árulóknak bélyegezte, és arról beszélt, hogy a katolikus egyház Magyarországon vonuljon illegalitásba.12 4 Egy kérdésre válaszolva a bíboros azt mondta, hogy a Nagy Imre-kormány felajánlotta neki az ideiglenes kormányfői tisztet, ő azonban elhárította azt, mondván, hogy az ország első főpapjának nem ez a feladata. Egy másik újságíró pedig azt firtatta, ellentétbe került-e a pápával, aki a hírek szerint megtiltotta, hogy közzétegye emlékiratait. „Én nem tartom tilalomnak — válaszolt a bíboros —, csupán csak aggálynak [...] arra nézve, hogy a könyvemben érintett tettesek majd engem támadni fognak. Nagyobbnak gondoltam a tettesek táborát. Aztán kiderült, mára már csekély a számuk, mert velük is az történt, mint amit velünk tett a bolsevizmus. Saját embereit is felfalta. Nekem egyébként is 30 év alatt eggyel több támadás, igazán nem tesz semmit, én úgy hozzá szoktam ezekhez, mint kutya a veréshez."12 5 Hogy bomba volt-e a kötet, amikor végre megjelent? Mindenképp, a Szabad Európa Rádió naponta részleteket olvasott fel belőle. Akik már 1949-ben irodalmi Nobel-díjat javasoltak Mindszentynek, akkor Az édesanya című művéért,12 6 most igazolva látták akkori hiábavaló erőfeszítéseiket. Az emlékiratok Magyarországra — az emigrációba kényszerült magyarok sokaságának visszaemlékezéseihez hasonlóan — csak illegális úton juthattak be; ronggyá olvasott példányai köröztek nemcsak az egyházon belül, de idővel egyetemi kollégiumokban, értelmiségi körökben is. S ettől a bíboros nimbusza csak fényesebben ragyogott, a leírtak megkérdőjelezhetetlenné váltak. Hogy főpapi személy valljon életéről, nem ismeretlen az egyház történetében, de meglehetősen ritka: elsőként a műfajteremtő Szent Ágoston Vallomásait említhetjük, a pápák közül II. Pius (1458-1464), II. János Pál (1978-2005), az esztergomi érsekek sorából pedig Verancsics Antal (1569-1573) és Oláh Miklós (1553-1568) nevét. A 20. század magyar egyházi főszereplői közül Ordass Lajos evangélikus püspök írt hasonlót, ami Bernben jelent meg, különösebb világvisszhang nélkül.127 Év végén, a következő év elején már sorra érkeztek Mindszentyhez a gratuláló-méltató levelek, köztük a börtönviseltségben sorstárs ukrán Szlipij nagyérsektől vagy a konzervatív Alfredo Ottaviani bíborostól. S akadt persze az üdvözlők között otromba, politikailag szélsőséges gazsuláló is, aki Mindszentyben egy zsinat előtti főpapot vélt felfedezni: „Minden bolsit, minden pribék komcsit felnégyelünk az első alkalommal ott, ahol érjük vagy megfogjuk. A VI. Pali pedig legjobb lenne, ha Casaroli Ferkóval együtt Moszkvába telepedne! Éljen a mi szent Atyánk, Mindszenty!"12 « 124 ÁBTL 3.2.9. R-8-009/3. 267. Ungvári Tamás feljegyzése a sajtóbemutatóról, 1974. október 23. A feljegyzés tartalmát a sajtótájékoztatón ugyancsak jelen volt Adriányi Gábor teológus a szerzőnek megerősítette, Budapest, 2002. április 10. 125 Mindszenty breviárium. Budapest, 1998. 126 Hoover Institution Archives, Tibor Florian, Box 6. Alphabetical File, Mindszenty, József Cardinal documents circe 1949-1975. Folder 1. Marschalkó Lajos levele Flórián Tiborhoz, keltezés nélkül. „Ha nem is kapja meg a Nobel-díjat, a csinált zaj is elég volna" - zárta levelét a németországi emigrációban élő újságíró. (Bognár Szabina gyűjtése.) 127 Ordasa Lajos: Önéletrajzi írások. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1985. 128 mal „Emlékiratok külföldi kiadásával kapcsolatos levelezés" feliratú doboz, MFN 9776-10108. L-4237 sz. irat, keltezés, aláírás nélküli üdvözlőlap.
