Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK - Bárány Attila - Györkös Attila: A Fehér Rózsa Magyarországon. Egy angol trónkövetelő viszontagságai és a Jagelló-kori diplomácia II/417
A FEHÉR RÓZSA MAGYARORSZÁGON 441 chard 1513-ban, Edmund kivégzése után már francia támogatással, saját jogán emelt igényt a trónra. 12 ezer zsoldosból álló expedíciós hadsereget szervezett a szigetország elfoglalására, de a következő évi angol-francia béke meghiúsította terveit. Már I. Ferenc idején, 1523-ban, ismét lehetőséget kapott egy angliai inváziós terv kidolgozására a skót régenssel, John Stewarttal, Albany grófjával együtt, de reményei ismét elszálltak az újabb békével.160 Utoljára 1525-ben, a Páviánál harcoló francia csapatok egyik vezetőjeként találkozunk vele, ahol — számos más nagyúr mellett — elesett a küzdelemben.16 1 Halálának hírére VIII. Henrik Te Deum-ot mondatott a Szent Pál székesegyházban, meghúzatták a harangokat és tűzijátékkal ünnepeltek.16 2 Összegzés Tanulmányunk Richard de la Pole magyarországi támogatásának áttekintésével arra igyekezett rávilágítani, hogy Magyarország milyen szerepet játszott a 16. század elejének nagypolitikai konstellációjában. Bemutattuk, hogy a kérdést nem csupán az angol-magyar kapcsolatok szemszögéből lehet értékelni, ahogy döntően a korábbi történetírás tette, hanem a Jagellók Magyarországa, a Német-római Császárság, Franciaország és Velence meglehetősen bonyolult viszonyrendszerének a tükrében is. Az angol trónkövetelő viszontagságos életének rövid hazai fejezete nem történeti kuriózum: ha a nemzetközi kapcsolatok kereteibe ágyazzuk, sokat elmond a Magyar Királyság Európában elfoglalt korabeli helyéről. Megérthetjük belőle, hogy a Mátyás-kort követően hazánk meglepően sokat megőrzött nemzetközi tekintélyéből és fajsúlyos szerepet játszott az európai grande polieie színpadán. A Jagelló-diplomácia nyugat-európai (angol-francia-német) összefüggéseinek további vizsgálata — meglátásunk szerint —jelentősen árnyalhatja a korszakról a hazai kutatásban eddig kialakított negatív képet. THE WHITE ROSE IN HUNGARY The Vicissitudes of an English Pretender and Jagelló Diplomacy by Attila Bárány - Attila Györkös (Summary) Our study examines the efforts of the Yorkist pretender, Richard de la Pole, the last scion of the „White Rose", which opposed the Tudor dynasty which had ascended the throne of England in 1485, to raise support in Hungary. Thereby we aim at enlightening the role which Hungary played in the international political schemes in the early 16th century. The authors have demonstrated that although initially king Henry VII of England sharply opposed the anti-Ottoman alliance which was being formed with the participation of France, Hungary and Venice between 1500 and 1502, later he sent a draft treaty via his ambassadors to Wladislaw II of Hungary. They believe that it was not a sudden change of mind on the part of the Tudor ruler which underlay this, but merely to desire to prevent the main opponents of his power, namely the members of the de la Pole family, from finding shelter in Hungary. 161 Fest S.: An English Pretender i. m. 615.; Jean Jacquart: François Ier . Paris 1981. 166. 162 Ridley: Henry VIII. i. m. 144.
